5. rész

Drága Ivett!

Itt a kövi rész! Bocsi a csúszásért. Remélem kárpótollak vele.

pusza: Nola


Mi Jakel meghitten álldogáltunk kint a teraszon. Felemelt a földről, és úgy ölelt. Csendben ácsorogtunk egy darabig, amikor elengedett, és visszatett, majd mélyen a szemembe nézett.

- Sam!
- Mond Jake!
- Mit válaszolnál, ha megkérném a kezed?
- Komolyan kérded?
- Igen, teljesen komolyan Sam.
- Meglepődnék. És nem tudom.
- Nem érzel úgy irántam, ahogy én irántad?
- Nem ez a gond Jacob! Szeretlek, de sosem gondolkodtam a dolgon. Valószínű megfontolnám és helyes döntést hoznék.
- Ezt vehetem igennek?
- Esetleg, ha úgy tetszik.
- Komolyan mondod, vagy csak azért, h kussoljak már el?
- Komolyan mondom. De tudok valamit amivel el lehet téged hallgattatni. vigyorogtam rá
- És mégis mivel? kérdezte
- Mondjuk ezzel. mondtam, és megcsókoltam, aztán elhúzódtam az ajkaitól
- Ettől még nem fogom be a csőrömet. vigyorgott
- A fenébe, akkor kénytelen vagyok folytatni.
- Juj, de sajnálod Sam. vigyorgott
- Alap. Csak azt sajnálom jobban, h nem hallgattathatlak el egész napra.
- Miért is nem?
- Rengeteg dolog miatt.
- Pl?
- pl, h van egy gyermekem, akit fel kell ébresztenem, enni adni neki, beágyazni, lefürdenem, ennem, kávéznom, fogatmosnom, és felöltözni, aztán összeszedni a gyereket, orvoshoz vinni, aztán be a sulijába, és az enyémbe is. Utána főznöm, mosnom, takarítanom.
- Ezek formalitások Sam.
- Lehet, de megkell csinálni.
- Mi lenne, ha doki után elmennénk kirándulni?
- Mire gondolsz?
- Pontos cél nincs, csak mozduljon ki a család, ha már mindannyian itthon vagyunk.
- Rendben. Felkeltem Sethet. mondtam azzal adtam egy futó puszit a szájára, és felsiettem Seth szobájába.
Ő még békésen aludt. Befeküdtem mellé,ő megérezte, és azonnal hozzámbújt. Simogattam a buksiját, meg a hátát.
- Jó reggelt mami! köszöntött
- Jó reggelt Seth! Hogy vagy?
- Jól köszönöm. És te?
- Jól, köszönöm . hazudtam neki. nem akartam, h tudjon Vöröskéről. akaratlanul is legördült egy könnycsepp az arcomon. Persze nem kerülte el a figyelmét.
- Mi a baj anya? kérdezte
- Semmi, kincsem. Csak belement valami a szemembe
- Nem hiszek neked, de ha nem akarsz róla beszélni, akkor nem kötelező. De ugye jól vagy?
- Igen, kincsem. Mit szólnál, ha doki után elmennénk kirándulni?
- Csak mi ketten?
- Zavarna, ha Jake is velünk tartana?
- Örülnék neki. Mami!?
- Mond kincsem.
- Mi már egy család vagyunk?
- Tudod, h nem én vagyok az édesanyád, és Jacob sem az édesapád.
- Ezt tudom. De magatokhoz vettetek, és gondoskodtok rólam. Ti vagytok a szüleim. És mindkettőtöket nagyon nagyon szeretlek!
- Mi is nagyon szeretünk téged Seth! pusziltam meg az arcát
- Akkor most mit csinálunk? kérdezte, miközben még mindig a nyakamba volt a feje
- Jó lenne ha a királyfi felkelne, elmenne zuhanyozni, és aztán felöltözve tiszteletét tenné köreinkben. szórakoztam vele
- Hát ha ennyire kívánjátok a társaságomat, akkor megkegyelmezek nektek, és amennyiben eléggé finom a reggeli illata, akkor lemehetek hozzátok, ha már mennyire szerettek, és hiányoljátok a társaságomat. vette elő a "pofátlan" stílusát :D :D :D
- Megtisztelve érezzük magunkat Uram :D Mellesleg édes fiam a pofátlanságért te sem kopogtatsz a szomszédba :)
- Tudom, amúgy volt kitől tanulnom! vigyorgott a nyakamba
- Mégis ki végzett ilyen kitűnő munkát? Paulék?
- Ha elárulom, megígéred, h életben hagyod? kérdezte
- Azt még meggondolom... Szóval? én egyből Jakere gondoltam, de úgy döntöttem nem osztom meg a titkomat Seth-el
- Jake volt az!
- Tudtam! :)
- Ugye életben hagyod? kérdezte, és már a szemembe nézett
- Igen Seth, életben hagyom! Nyomás fürdeni, aztán gyere le enni, öltözünk, és megyünk a dokihoz.
- Rendben mami! Adott egy cuppanós puszit az arcomra, és elviharzott fürdeni. Én kikeltem az ágyból, megcsináltam, és lementem a konyhába, hol Jake már nagyban sürgött-forgott.
- Gyere csüccs le kicsim, mindjárt kész a reggeli. mondta és az asztal felé mutatott
- Jake, mit csinálsz? kérdeztem meglepetten
- Nektek reggelit. Hogy iszod a kávét? kérdezte
- 4 cukor, és tej.
- Tessék kicsim. tette elém a bögrémet
- Köszönöm Jacob! De mi ütött beléd?
- Semmi. Csak szeretnék 1x én nektek reggelit csinálni. Akkora nagy baj? kérdezte
- Dehogy baj, csak furcsa. Nagyon cuki, ahogy süröx forox a konyhába. mosolyogtam rá
- Nem ér kinevetni a kisebbet!- Még h kisebb.... vigyorogtam rá -SETH! kiáltottam fel
- MEGYEK MAMI! kiabált vissza
- Mindig ilyen a reggeletek?
- Általában igen. Van h 15 percet kell könyörögnöm neki, h kimásszon a fürdőből, h én is elkészülhessek. Nagy harcok folynak itt reggelenként a fürdőszobáért. mosolyogtam
- Aranyos lehet! mondta fél mosollyal
- Az is. De Jake mitől lett más az arcod? kérdeztem tőle, mert úgy tűnt, mintha szomorú lenne
- Semmi Sam! komolyan
- Lehet, h a gyereket át tudod vágni, de engem ne próbálj. Szóval?- Olyan "rossz" nézni, h ti minden reggel ilyen "harcot" vívtok egy mással, én pedig minden jóból, és "családi partyból" kimaradok. ült le mellém
- Sajnálom! mondtam, és megfogtam a kezét
- Nem a te hibád Sam!
- Pedig úgy érzem, h igen. Ha jobban belegondolsz miattam, vagy miattunk nem éled át ezeket adolgokat
- Miből gondolod ezt?
- Miattunk jársz dolgozni. Azt hiszem ezzel mindent elmondtam.
- Jaj Sam! Olyan kis buta vagy. ölelt át.

Seth akkor toppant be a konyhába. Vigyorgott a feje. Persze ő már fürdött, én meg rohamtempóban zuhanyozhatok, h el ne késsünk.
- Jó reggelt Jake! köszönt
- Jó reggelt Seth! Hogy aludtál?
- Mami ébresztett, úgyhogy kitűnően. Te h h itthon vagy? kérdezte miközben leült a megterített asztalhoz
- Seth! szóltam rá- Egész héten szabadságon vagyok!
- Szuper! Mami, menj fürdeni, nehogy elkéssünk a dokitól. szólt rám vigyorogva
- Örülök, h elengedsz édesem! Nem is tudom, h ki töltött 15 percet a fürdőszobában, miközben hamisan kornyikált..... :)
- Jake volt az! mutatott rá
- Szörnyű vagy! pusziltam meg a fejét, miközben kihörpintettem az utolsó korty kávét, és éppen készültem elmosni, de Jake kivette a kezemből a bögrét
- Majd én elintézem! Te csak menj fürdeni, mert aztán rád kell várni! szólt rám vigyorogva
- Szuper! Már te is kezded! Úgy látom ebben a családban a pofátlanság öröklődik. :)
- MAMA! szólt rám Seth
- Megyek már! Itt sem vagyok!

Miután kipateroltak a konyhából, elindultam a szobámba, és összeszedtem a ruháimat aztán bevonultam a fürdőbe. 5 perc alatt lezuhanyoztam, fogatmostam, és útra kész állapotba hoztam magam, aztán lementem a konyhába, h megnézzem mi a helyzet. Jakeék felöltözve vártak rám
- Hát ti?
- Rád vártunk.
- Mikor és hol zuhanyoztál le Jake
- Átugrottam apámhoz.
- Értem. Felőlem mehetünk.
- Ez nehéz szülés volt... reagált Seth
- Seth! rivalltam rá
- Bocsánat. mondta miközben beszálltunk a kocsiba.



Az ajtót csak becsuktuk, mert Billy figyel a házra. 10 perc kocsikázás után leparkoltunk a rendelő előtt. Gyorsan kipattantunk, és bementünk. Szerencsére nem volt senki elöttünk. Oda sétáltunk a pulthoz, és bejelentkeztünk.
- Jó reggelt! Miben segíthetek?
- Jó reggelt! Az öcsémnek este láza volt, és köhögött. Illetve nekem szintén ugyanezek a panaszaim. válaszoltam
- Értem. Kérhetném a taj kártyájukat?
- Parancsoljon. adtam a kezébe. Ő elvette bepötyögött valamit a gépbe aztán visszaadta
- A dr. Úr nem sokára szólítani fogva magukat. mondta
- Köszönöm. válaszoltam

Én odamentem a fiúkhoz akik egy padon csöndben sutyorogtak, de amikor odaértem rögtön elhallgattak.
- Na miért hallgattatok el ilyen hirtelen? Titok? kérdeztem
- Igen mami.
- Rendben.

5 percet sem ültünk amikor kinyílt az ajtó és megjelent egy 30 év körüli szőke hajú férfi- Sam Uley, és Seth Clearwater. szólított minket.
- Sietünk Jake.
- Ráértek. mondta miközben Seth húzott maga után
- Jó reggelt Dr. Úr! köszöntem
- Jó reggelt! Szia Seth! Hogy vagyunk? kérdezte
- Pocsékul, Dr. Cullen. válaszolt helyettem Seth

- Mi a panasz? kérdezte

- Sethnek ...kezdtem bele

- Mami! Majd én! vette át a szót Seth

- Szóval, este reszkettem, és lázam is volt, meg köhögtem is.
- Mennyi volt a lázad? kérdezte
- 38, és 39 fok között. Pontosan nem emléxem. válaszoltam
- Értem. Seth! Vedd le a ruháidat. Meghallgatom a tüdődet. Anyuka, addig foglaljon helyet. kínált ülőhellyel
- Ő nem a fiam, Dr. Úr. A fogadott öcsém. Kicsit fiatal vagyok, még h anyuka legyek. válaszoltam mosolyogva
- Bocsánat. Attól függetlenül szerencsés kölyök vagy Seth, h ilyen fiatalos "pótmamád" van. mosolygott ő is miközben vizsgálta a gyereket.
- Tudom. Dr. Úr
- Mindketten hívjanak Carlislenak, és ha lehet tegeződjünk. Nem vagyok olyan öreg. és nem kimondottan szeretem, ha magáznak.
- Rendben Carlisle. mondta mosolyogva Seth
- Te vagy Sam Uley lánya ugye? kérdezte
- Igen. Személyesen. Ismerted apámat? kérdeztem
- Igen. Nem beszéltünk sokat, de ismertük egymást. Kész vagy Seth! Öltözhetsz. Neked mi bajod Sam? kérdezte
- Ugyanezek. A remegést kivéve. Reggel hőemelkedésem volt.
- Értem. Seth, készen vagy, most menj ki, addig én megvizsgálom a pótmamádat. mosolygott (írtó szexi volt, és a tudat h kettesben maradok vele *pirul*)
- Kössz, Carlisle. Mami, ne maradj sokáig. Szia! ment ki Seth
- Vedd le a felsődet, légyszives.
- Kérdezhetek valami személyeset?
- Persze. mondta miközben vizsgált. Sóhajts nagyokat.
- Anyámról lenne szó. Miben halt meg? Őszintén válaszolj kérlek, mert senki nem mond semmit, mondván, h nem tudják, de emléxem, h te velem voltál. Billy téged hívott anyámhoz. Kicsi voltam, de erre emléxem.
- Valóban én voltam ott veled. 2 oldali tüdőgyulladása volt. Időben észrevettem, és írtam fel neki gyógyszereket, de képtelen volt a fenekén nyugton maradni. Ez közvetlenül apád halála után volt, ha jól emléxem. készen vagy.
- Köszönöm. Tehát, ha kifexi, és rendesen szedi a bogyókat, akkor ma is élne még? kérdeztem miközben öltöztem
- A tüdőgyulladást kiheverte volna, de azt már nem igazán, h elvesztette a férfit akit szeretett, és akivel le akarta élni az életét. Te mit tennél, ha Jacobot egyik napról a másikra elvesztenéd? kérdezte nekem pedig egyből eszembe jutott Vöröske
- Nem tudom. Nem gondolkodtam a dolgon. De ma már elveszítettem valakit, és így nehéz válaszolni rá.
- Kit?
- A legjobb barátomat, aki köztudottan egy hatalmas farkas volt. Tudom, h hülyén hangzik, és légyszives ne utalj be az elmegyógyintézetbe.
- Az a vörösesbarna farkas?
- Honnan tudsz róla? kérdeztem, mert kicsit furinak találtam a dolgot
- Édesanyád betegsége miatt, elég sűrűn jártam nálatok, és elég kevésszer találtalak otthon. 1x rákérdeztem Billynél. Azt mondta h a barátoddal vagy kint az erdőbe. Aztán egyik nap megláttam, h egy hatalmas vörösesbarna farkassal vagy, és beszélsz hozzá, ő pedig a fejét az öledben pihentette, te vakartad a fületövét.
- Nem találtad furcsának a dolgot?
- 8 éves voltál. És ha jobban belegondolsz igen különös lány vagy. Bocsánat, már kész hölgy. Csupa fiú közt nevelkedtél. És ígérem kettőnk közt marad a dolog.
- Köszönöm, Carlisle, és ne haragudj a buta kérdésért.
- Nem volt buta, és nem haraxom, mert nincs miért. Természetes h kiváncsi vagy. Írok fel lázcsillapítót, és torokfertőtlenítő cukorkát, ha esetleg elkezdene fájni a torkotok. Írok igazolást egész hétre mindkettőtöknek, de ha esetleg jobban vagytok, ettől függetlenül bemehettek.
- Sztem Seth nem nagyon fog erősködni, h mehessen suliba. mosolyogtam
- :) Úgy hallottam h a forksi gimibe fox járni.
- Jól informált vagy. és igen oda fogok. Jól kezdem az évet. Ugye csak egy laza kis megfázás?
- Igen. De ... nem tudta befejezni, mert kopogtattak, és belépett egy fiatal hullámoshajú huszonéves fiú.
- Oh, bocsánat! Azt hittem egyedül vagy apa. mondta és már menni készült ki
- Várj! Maradj nyugodtan, már így is készültem menni.
- Sam, ő itt a fiam Jasper, Jasper ő Sam Uley lánya, Sam :) mutatott be minket egymásnak
- Nagyon örülök Sam. fogott velem kezet. Meglepően hidegnek éreztem az érintését, de valószínű a hőemelkedésem miatt
- Én is nagyon örülök Jasper! viszonoztam a kedves gesztust.
- Képzeld Sam a sulitokba fog járni. Jövőhéttől. Most épp remélhetőleg kipiheni a betegségét. mondta mosolyogva (már megint ez a mosoly. irtó szexi *pirul*)
- Akkor jobbulást Sam! Ma mész be a suliba? kérdezte
- Igen, elkérem az órarendemet.
- Ha gondolod elviszlek, mert én is megyek, és szivesen elkalauzollak a hatalmas épületben. mosolygott
- Köszönöm. Még megbeszélem a család többi tagjával. De nagyon kedves vagy.
- Akkor ha gondolod beszéld meg, és kint találkozunk.
- Rendben. Köszönök mindent Carlisle.
- Semmiség. És Sam!
- Igen?
- Ha esetleg Seth az este belázasodna, akkor nyugodtan gyertek vissza. Én leszek ügyeletben.
- Reméljük nem fog, de azért köszönöm. Szia Carlisle. Kint várlak Jasper! mondtam, és kimentem.

Jakeék már vártak.
- Mi a bajotok, és miért voltál bent ilyen sokáig? kérdezte
- Egy mezei megfázás, és beszélgettünk. Megismertem Carlisle fiát is. Nagy baj lenne, ha vele mennék? Felajánlotta, h elvisz a suliba, mert ő is megy.
- Szóval elfuvarozna... Milyen nagylelkű. morgott
- Neked mi a franc bajod lett hirtelen? Seth menj ki a kocsihoz, kérlek
- Rendben. Siess haza mami. puszilta meg az arcomat
- Igyexem. szia, kicsim. köszöntem el tőle, ő pedig elment
- Szóval, mi bajod lett hirtelen? kérdeztem Jacobtól
- Az, h betoppan és minden hátsó szándék nélkül, felajánlja h elvisz a suliba.
- Te féltékeny vagy rá? 5 perce sincs, h ismerem.
- Pont ezért nem akarom, h vele menj. Majd közösen elmegyünk. morgott
- Jake kérlek. fogtam meg arcát.
- Akkor jó szórakozást. Érezzétek jól magatokat. vágta a fejemhez, és elviharzott
- Jake, várj! szóltam utána, de hiába. kiviharzott Seth után az ajtón, én meg ott álltam lefagyva mukkani nem tudtam a döbbenettől. Elővettem a mobilt, és tárcsáztam a számát. Kicsöng azán foglaltat jelez. Szuper, kinyomott. Ebből hogy mászok ki gondoltam. Mikor felnéztem Jasper állt velem szemben. Nem is hallottam, h nyílt volna az ajtó. Kissé megilyedtem.
- Bocsi.
- Semmi gond. Kész vagyok, ha gondolod. mondtam neki
- Minden rendben? kérdezte. gondolom látta rajtam, h nem vagyok jól
- Persze. Minden ok.
- Gondterheltnek tűnsz. mondta miközben nyújtotta kezét, és felhúzott a padról
- Majd megoldódik... Vagy nem. mondtam
- Reméljük a legjobbakat. Tudod már melyik osztályba kerültél? kérdezte miközben sétáltunk a kocsija felé. Nissan Navara a kedvencem. elmosolyodtam
- Mi olyan vicces? kérdezte
- A kedvenc kocsim. :)
- Áááá. Én is odavagyok érte. Ha gondolod kipróbálhatod majd ha jobban leszel.
- Komolyan? Rendes tőled köszönöm. Amúgy azt hiszem Mr. Brown osztályába.
- Akkor osztálytársak vagyunk. mondta mosolyogva miközben útban voltunk az iskola felé
- Legalább ismerek már valakit. :)
- Melyik suliból jöttél át a mienkbe?
- Tudod én La Pushban élek, és a rezervátumi suliban tanultam, de egy idő után elegem lett belőle. magyaráztam neki
- Értem. Reméljük ebből nem lesz eleged. Megérkeztünk. mondta miközben leállította a motort, és amíg én az övemmel szarakodtam addig kinyitotta nekem az ajtót, és a kezét nyújtotta ismét. ( mm, micsoda úriember :) )
- Köszönöm. mondtam miközben kiszálltam, és elindultunk befelé.

Útközben mellénk csapódott pár srác.
- Reggelt Jasper! köszönt az egyik
- Hello Andy. Sam ő itt Andy. Andy ő itt Sam. zavarta le a gyors bemutatkozást
- Mély hódolatom hölgyem. köszönt rám, miközben kezet csókolt, én pedig sikeresen elpirultam, persze Jasper észrevette
- Én is örülök Andy.
- Andy hagyd abba, mert zavarba hozod szegényt
- Elnézést hölgyem! mosolygott
- Rileyék elaludtak? kérdezte miközben lassabbra vettük a tempót.
- Ott vannak. mutatott egy csapat fiatal srácra akik felénk közeledtek. Mi bevártuk őket.
- Sziasztok! köszönt Jasper
- Hellóka. Hol hagytad a csajodat, vagy lecserélted? kérdezte a fekete hajú srác
- Kyle! Modoráld magad. Ő itt Sam, egy nagyon kedves barátom. ölelte át a derekamat. gondolom, h az illető tartsa magát távol tőlem. -Sam, ő itt Kyle, Riley és Shane. mutatott be a barátainak.
- Sziasztok. Sam vagyok. mutatkoztam be.
- Nagyon örülünk Sam. Végre van egy csaj is köztünk, Andyn kívül. vigyorgott Shane
- Bocs Andy, de ez nem hagyhattam ki. veregette hátba barátját. én csak furcsán néztem rájuk
- Andy meleg. suttogta a fülembe Jasper. a hangjától, és talán a közelségétől kirázott a hideg
- Értem. Ha ez megnyugtat mindig is vágytam egy meleg barátra.
- Andy! Emberedre találtál. vigyorgott Riley
- Aranyos tőled Sam! Jólesett! mondta meghatódva az említett
- Mindjárt kezdődik az ofő óra, mennünk kéne. mondta Kyle, aki most szólalt meg a bemutakozás óta először
- Menjetek skacok, mi nem megyünk. mondta Jasper miközben befelé terelt minket
- H h? kérdezte Riley
- Alicék elutaztak, én maradtam mert apámmal akartam még beszélni, de este későn ért haza, így én ma megyek utánuk. Sam pedig beteg, csak az órarendjéért jött be. Pontosabban összefutottunk apámnál. hadarta el gyorsan
- Mi bajod? kérdezte Andy. Felfedeztem némi aggódást a hangjában. Azt hiszem vele jóban leszek.
- Egy kis megfázás.
- Lázad van? kérdezősködött
- Este volt, de ma reggel a hőemelkedésig jutottam el
- Akkor tessék gyorsan elintézni a papírokat, és hazamenni pihenni, h jövőhéten újult erővel vághass neki a tanévnek. magyarázta a fiúk, meg szakadtak a röhögéstől.
- Rendben Andy. Ígérem, h amint hazaérek 2 mosás, egy mosogatás, és némi házimunka mellett szánok időt a pihenésre is. mondtam mosolyogva. Erre már ő is elmosolyodott.
- 1-0 Sam javára. vigyorgott Jasper. Na majd ütközünk skacok. Jövőhéten tali. kezdett el köszönni
- Ok. Sam jobbulást, és gyógyulj meg. köszönt el Shane, és búcsúzásképpen megölelt
- Igyexem. Kellemes suli kezdést. ugrattam őt.
- Jobbulást Sam. köszönt el Riley, de ő csak intett, ahogy a tesója Kyle is.
- Gyógyulj meg csaj! Igyál sok teát, és feküdj sokat. látott el tanácsokkal Andy, és megölelt
- Rendben. Vigyázok, h időben túl legyek rajta
- Helyes! Ez a beszéd! Bírom a csajt Jasper, megtarthatod.! Ha nem bánod Sam elkérem Jaspertől a számodat, és majd beszélünk.
- Nem bánom Andy. Jasper, menjünk kérlek, mert úgy érzem lázas vagyok, és kezdek rosszul lenni. mondtam, mert éreztem, h ha így folytatom akkor annak ájulás lesz a vége, azt pedig nem akartam. Sem a hely,sem pedig az időpont nem megfelelő egy ájuláshoz. Másrészt pedig mit gondolnának újdonsült barátaim rólam. Valószínű az, h engem még egy kis hülye nátha is ledönt a lábamról.
- Rosszul vagy? kérdezte
- Azt hiszem a lázas vagyok. Már induláskor sem voltam teljesen jól.
- Akkor mi indulunk is srácok. Aztán majd jövőhéten ütközünk, és Andy! Ne zaklasd mert úgyis megtudom, ha nem hagyod rendesen pihenni.
- Nem zaklatom, csak érdeklődöm majd az állapota felől, mint egy rendes barát. És tudom, hogy úgyis megtudod. Elötted semmi sem marad titokban. :)
- Örültem fiúk. Sziasztok! köszöntem el tőlük
- Mi szintúgy Sam! búcsúztak el tőlem Shaneék


Jasper lepacsizott velük, és elindultunk a tanügyi titkárság felé, h átvehesem az órarendemet. Útközben folyamatosan figyelt. Gondolom kiváncsi volt, h mikor esem össze. A 2. emelet közepén volt a titkárság. Jasper előre ment, és ajtót nyitott nekem. Odamentünk a pulthoz és vártunk. Pillanatokon belül megérkezett egy fiatal hölgy.
- Jó reggelt kedveskéim. Miben segíthetek?
- Jó reggelt! Az órarendünkért jöttünk. válaszolt Jasper
- Neveket kérek!
- Sam Uley, és Jasper Hale.. válaszolta Jass
- Már is nézem.. Ááá Mr. Hale itt a magáé, de a hölgyét nem találom.
- Samantha Uley néven talál meg. mondtam mert Jakeel a teljes nevemen iratkoztam be.
- Rendben máris nézem. mondta aztán pár perc múlva megszólalt
- Új diák. Üdv nálunk Ms. Uley. Kellemes tanévet mindkettejüknek. nézett fel miközben a pultra tette az órarendemet
- Köszönjük, Viszlát, köszöntünk el tőle, aztán elhagytuk az irodát.
- Köszönöm, h elkísértél, és azt is behoztál Jasper. hálálkodtam neki
- Ugyan semmiség. Szivesen tettem.. mosolygott
- Nem mész be órára? kérdeztem tőle
- Nem, elutazom válaszolta
- Értem, Akkor jó utat. Remélhetőleg hétfőn már jobb állapotomban találkozunk, köszöntem el tőle, mert láttam Embryt a motoron. gondolom Jacob küldte értem. Hazamegyek kitekerem a nyakát, az biztos.
- Elviszlek, úgyhogy ne köszöngess . mondta mosolyogva
- Nem kell köszönöm! Nagyon rendes tőled, de jöttek értem. válaszoltam és Embry felé pillantottam. Ő egyből vette a lapot.
- Rendben! Jobbulást, és gyógyulj meg. Majd szólok apámnak, h nézzen be hozzád.
- Fölösleges Jass. Remélem nem bánod ha így hívlak.
- Dehogy is. Remélem neked a Sam megfelel, mert a Samanthával nehéz lenne megbirkóznom minden egyes nap. nevetett
- Tökéletes, csak ne nagyon hangozasd kérlek. Világéletemben mindenki Samnek hívott.nvettem már én is. Láttam, h Embry már nagyon menne.
- Mennem kell! mondtam letörten. nagyon megkedveltem őt, és a barátait is.
- Látom a barátod már nagyon menni akar.
- A bátyám. Pontosabban az egyik a sok közül.
- Mennyi van?
- 4. + Jacob.
- Azt ne mond, h egyedül vagy lány... nézett rám döbbenten
- Pedig de. Csupa férfi van körülöttem
- Elismerésem hölgyem, hajolt meg ő is. elpirultam megint
- Nektek mániátok, h zavarba hoztok mindig? kérdeztem mosolyogva
- Szokj hozzá. Aranyos vagy amikor elpirulsz. Valójában erre megy ki a játék. nevetett
- De egy.....
- Egy?
- Nem mondom ki. nevettem
- Erre még visszatérünk. Menj, mert a végén szegény bátyád szívrohamot kap, h mit társalox ennyit egy vérsz.. harapta el a mondatot
- Mivel?
- Vérszívóval mondta ki
- Mért lennél vérszívó?
- Most is szívom a véredet nem? kérdezte
- Lökött vagy Jass. mondtam, és adtam egy puszit az arcára,

Épp indulni akartam amikor a karomnál fogva visszarántott, és átölelt. Nagyon jól esett. Arcát a nyakamba temette, és úgy ölelt. Valamiért nyugalom hullám öntötte el az egész testem. A karjai közt nem éreztem, h bármitől is félnivalóm lenne. Pár perc után adtam egy puszit az arcára, és odafutottam Embryhez. Ő indította a motort, én mögé ültem, a hátába temettem az arcomat, átkaroltam a derekát aztán vártam, h elinduljunk. Nem kellett sokáig várnom. Elötte ránéztem Jassre aki még mindig ott állt, és engem nézett. Arcára a döbbenet ült ki. " De jó lenne ha tudnám, h mire gondol épp" Embry szerencsére nem vezetett olyan őrültek módjára mint Jacob. Durván 10 perc alatt hazaértünk. Megállította a motort, de én nem szálltam le róla, csak merengtem magam elé. Hirtelen átölelt, én meg zokogni kezdtem. Foggalmam sem volt miért, de valamiért eleredtek a könnyeim. Csak öleltem a bátyámat, és nem érdekelt semmi. Kibontakozott az ölelésemből, én megilyedtem h itt hagy, aztán a motor elé térdelt, én pedig belecsimpaszkodtam a nyakába, eláztattam szegényem pólóját. 10 percig lehettünk így amikor megcsörent a mobilom. Előhalásztam a zsebemből, és a kezébe nyomtam, h intézze el, mert én nem vagyok olyan állapotban, h beszélni tudjak. Elvette, és felvette. Ennyit hallottam:

" Mit akarsz tőle? Ez mire volt jó? A karjaimban van, és zokog, nem, nem adom oda neki, mert mint mondtam nincs olyan állapotban, de ha jót akarsz magadnak, és nem akarod, h a szerződés érvényét veszítse akkor távol tartod magad tőle. Meg fogja érteni. Most összevan zavarodva, hála neked. Meg ne merd látogatni! Neked ott van a feleséged, úgyhogy nagyon szépen kérlek szállj le a húgomról. Ne is menj a közelébe, meg semmi. Ha ezt Jacob megtudná, sztem addig élnél, de mivel tekintettel vagyok a húgomra ezért ezt nem tudja meg. Igen sír, és lázas, de gondolom tudsz róla. Most pedig ha megbocsájtasz ápolom Sam törékeny szívét. és tartsd magad ahhoz amit mondtam. csá" azzal letette

- Ki volt az? kérdeztem
- Jasper Hale!
- Mért nem hagytad h beszéljek vele? kérdeztem
- Mert neked pihenésre van szükséged, és ne aggódj amit láttam köztünk marad.
- Köszönöm. Úgy érzem össze vagyok zavarodva. vallottam be neki az érzéseimet.
- Mesélj el mindent! kérte

Elmeséltem a reggel történteket, a Vöröske halálát érintő dolgokat persze nem, és azt sem, h az előző estét Jacobbal töltöttem. Ő csak figyelt, és egy szót sem szólt, amíg be nem fejeztem.
- Tudod mit gondolok Sam? szólalt meg
- Nem!
- Sztem te kezdesz beleszeretni Halebe.
- Miből gondolod?
- Elég volt azt látnom, ami köztetek történt a parkolóba. Mit éreztél amikor átölelt?
- Melegség, és nyugalom öntötte el a szívemet, és az egész testemet. Úgy éreztem nincs dolog amitől félnem kéne.
- Láttam, h egy pillanatra kirázott a hideg. Hogy viselkedett veled ma?
- Úriember módjára. Ajtótnyitott, előre engedett, és éreztem, h csak rám figyel egész nap.
- Értem. Szerintem nagyon is kedvel téged, de..
- De? kérdeztem rá
- Mind1, majd kiderül, h mire megy ki a játék. Megtennél nekem valamit?
- Bármit!
- Kerüld el őt amilyen messzire csak tudod. Ne beszélj vele, mégha nem hagy békén akkor se, sem pedig a barátaival. Csak ezt tedd meg nekem légyszives. mondta
- Miért?
- Idővel megtudod, addig pedig ne kérdezősködj. Ha itt lesz ideje megtudod. Csak tedd meg amire kértelek.
- Rendben Embry! Megteszem. Pedig kezdtem megkedvelni a barátait, és őt is. vallottam be
- Gondolom. Majd kihevered húgi. Most pedig gyere menjünk, mert úgy érzem lázas vagy. mondta és megrázott, de én addigra elájultam.
- Sam! Sam, ébredj. Nem jó vicc húgi. Ébredj. Baszki. elővette a mobilomat, és hívta Jaket.
- Mond Sam!
- Itt Embry! Sürgősen kórházba kell vinni. Elájult.
- Hol vagytok?
- A házunk mögött. Gyere amilyen gyorsan csak tudsz. Csáó. azzal letette

Jacob szsz

Miután elmentem a rendelőből, és ott hagytam őt kettesben a vérszívóval mardosott a lelkiismeretfurdalás. Hogy lehettem ekkora idióta? Tudom, h szeret, de én Cullenbe nem bízom. Pillanatok altt magába bolondítja, és én kispadra kerülök. Alice ide vagy oda. Elmentünk Sethel a suliba, és átvette az órarendjét, szóltun k, h ezen a héten nem jön suliba., mert nincs túl jól. Miután végeztünk hazamentünk, és én vártam h Sam hazaessen. Dél van, és még semmi hír róla. Megölöm Cullent az már 1x biztos. Na végre hív.
- Mond Sam!
- Itt Embry! Sürgősen kórházba kell vinni, elájult. hadarta
- Hol vagytok? az egészből csak annyit fogtam fel, h elájult
- A házunk mögött. Gyere amilyen gyorsan csak tudsz, csáó azzal letette

Magamra kaptam egy pólót, és szóltam Sethnek, h menjen át apámhoz, mert Sammel gond van. Ő persze jönni akart velem. Én elindultam a kocsihoz, és indítottam, ott vártam a kölyköt, ő pillanatokon belül mellettem volt. Indítottam és Embryék házához vezetettem. Sam ott feküdt a karjaiba, mozdulatlanul. Seth kipattant a kocsiból, és betessékelte Embyrt, de ő csak betette Samet a kocsiba, és szól, h motorrral jön utánunk. Én rátapostam a gázpedálra. Tudtam, h ma Charlie van szolgálatba, ha kell majd kimagyarázom magam valahogy. A legközelebbi kórház 20 percre volt tőlünk. Kértem Sethet, h hívja a vámpírdokit, h jöjjön a legközelebbi kórházba, mert Sam elájult. Biztosított róla, h ott lesz mire mi odaérünk. Egy kicsit megnyugodtam. Legalább biztos kezekbe lesz. Nem szerettem Cullenéket, de a dokiban megbíztam, ha lehet ilyet mondani. Ha olyan lenne a dolog, a saját életemet rá bíznám, mert tudom, h bármi áron megmentene. A vezetési stílusomnak köszönhetően az utat 10 perc alatt megtettük. Ahogy a doki megígérte, ott volt. Megálltam, kiugrottam a kocsiból, odafutottam a másik ajtóhoz, és kivettem Samet, aztán besiettem vele. A bejáratnál várt ránk Dr. Cullen.
- Jó napot Dr. Cullen! Köszönöm, h jött!
- Szia Jacob! Semmiség. Mi történt?
- Embryvel volt. Én nem tudok semmit, csak azt, h az Ön fiával volt egész nap. Aztán kaptam a hívást, h elájult. Jöttem ahogy tudtam. magyaráztam neki.
Közben bevittük egy kórterembe ami már elő volt készítve. Gondolom intézkedett az ügyünkbe. Mutatta, h fektessem le az ágyra és áljak hátrébb, h megvizsgálhassa. Sürgött-forgott, aztán mire észbe kaptam infúzióra kötötte, és lélegeztető gépre tette. Ahogy telt az idő befutott Embry, Sethel együtt. Én csak ültem a székbe, és bambultam magam elé. Imádkoztam, h felépüljön. Aztán nem sokkal később megláttam a szőke vámpírt. Mereven nézte az ágyon fekvő szerelmemet. Nem tudom, h mi történt kettejük közt, de valami miatt Sam, most itt fexik, és nem otthon. Meg kell tudnom, h mi volt köztük. Elheseggettem minden rosszindulatú gondolatot a fejemből, amennyire ez lehetséges volt, próbáltam reálisan nézni a dolgokat. Kifújtam a levegőt, és kimentem a szőkéhez.
- Szeretném tudni, h mi történt köztetek! kezdtem bele
- Beszélgettünk, bemutattam a barátaimnak, és elintéztük a papírokat, aztán épp haza akartam vinni, amikor megjelent az egyik bátyja, még beszélgettünk, aztán adott egy puszit az arcomra, én meg visszarántottam, és megöleltem. Ennyi. fejezte be. Láttam a szemén, h igazat mond.
- Akkor nem volt csók, és semmi más?
- Szeret téged mégha nem is beszélünk rólad. Érezni a boldogságát, de kétségbe is van esve.
- Értem. De mi van a kis koboldal?
- Elhagyott.
- De....
- Egyik nap nem tért vissza a vadászatról. Utána mentünk, de nem találtuk. Aztán találtunk egy levelet, amiben leírta, h látott valamit ami nagyon nyugtalanította, és nem akart minket is belekeverni, ezért hagyott el minket. Ennek már lassan fél éve.
- Sajnálom öreg! tettem a vállára a kezem. most életemben először nem úgy tekintettem rá mint vámpírra, hanem mint egy emberre. elvégre valamikor ő is az volt.
- Kössz haver. Túléli.Hidd el. próbált nyugtatni
- És ha nem?
- Akkor még van egy választás...
- Ugye nem arra gondolsz amire én? kérdeztem tőle, mert a vér meghült az ereimbe még a gondolattól is


Nola

4. rész

Drága Ivett!
Itt a folytatás. Remélem ez is elnyeri majd a tetszésedet.
Köszönöm a komidat! :) pusza Nola

Íme:

- Valami rosszat tettem? kérdezte
- Nem, csak egyenlőre ennyi elég volt. Ezt sem lett volna szabadott volna Jake.
- Dehát miért?
- Mert apám nem azért bízott rád, h elcsavard a fejem
- Tudta, h nagyon szeretlek Sam
- Azt is, h így?
- Azt kötve hiszem, különben kicsinált volna.
- Értem. Megyek megnézem Sethet, hogy van,. mondtam
　
　
Felkelltem az ágyból, és átmentem a mellettem lévő szobába. Benyitottam, és Seth békésen aludt. Betakartam, és megpusziltam. - Aludj kisdrágám-mondtam neki. Ő valőszínű álmodhatott, mert motyogott valamit. Annyit tudtam kivenni, h "Szeretlek anya". Valószínű Suera gondolt. Biztos annyira hiányzik neki, mint nekem anyuék. Nehéz nélkülük. Visszamentem a szobámba, ahol Jake még mindig ugyanúgy feküdt, ahogy eddig. Elkezdtem tüsszögni.
- Egs! mondta
- Thx, de sztem nem ez volt az utolsó.
- Megfáztál?
- Nem tudom kivel enyelegtem kint a szakadóesőben!
- Megölöm, a szemét lecsapott a kezemről. Nem ráz a hideg?
- Nem. De nem érzem magam fényesen, h őszinte legyek.
- Mutasd a homlokod. Ez meleg.
- Mivel a mellkasodon feküdtem, igen tényleg meleg.
- Feküdj le, hozok lázmérőt.
- Ugye nem gondoltad komolyan, h majd pont engem fox ápolni? kérdeztem
- De. Pontosan azt terveztem. Mars az ágyba, és reggel sehova nem mész.
- Jake! Maradj nyugton. Majd én elintézem magam. álltam fel az ágyról
- Sam! Kérlek, legalább had segítsek.
- Rendben! Gyere megmutatom hol találod a gyógyszereket, és a lázmérőt.
- Ok.
　
Lementünk a lépcsőn a konyhába.
- A legalsó fiók. mutattam meg a dobozt
- Ebben találsz láz-és fájdalomcsillapítót, fejfájásra, torokfájásra szopogatós cukorkát, mert Seth mást nem hajlandó bevenni, sebfertőtlenítő szereket, gézt, gézlapokat, fáslit, izület fájdalomra krémet, köhögéscsillapítót, és végül ragtapaszt. is mutogattam mindegyiket. Sztem a felét meg sem jegyezte
- Akkor lassabban, mert nekem ez még új. Neked most mi kell?kérdezte
- Láz és fájdalomcsillapító, ha fáj a torkom akkor a Seth féle szopogatós cukorka mert én sem eszem meg mást.
- Ok. Mi kell még?
- Tea. Ha én ágynak esnék, ami nem fog bekövetkezni, de sosem lehet tudni, akkor tegyél fel vizet, és amikor felforrt tegyél bele cseresznyés filtert, és zárt el a gázt. Én izlés szerint teszek bele cukrot, és citromlevet is.
- Rendben. Nyomás vissza az ágyba. "parancsolta"
- Kisszivem, lehet h beteg vagyok, de éveken át magamat ápoltam, úgyhogy nyugi.
- Ok. de tényleg menjünk aludni. Reggel elmegyünk édes hármasban a dokihoz rendben?
- Te ne foglalkozz velünk. Gondolom dolgozni mész.
- Szabadnapos vagyok. Sőt egész héten szabin vagyok. mondta miközben a lépcsőn osontunk fel csöndben
- Az jó. Legalább tudsz pihenni. mondtam
- Veletek lennék inkább. Kihasználni minden percet.
- Nem tudom mennyit tudok itthon lenni Jake.
- Nem baj. Itt aludhatok? kérdezte
- Nyugodtan. A doki reggel 8tól rendel. Fél 8kor keltem Sethet aztán elmenjünk. Utána beugrom a suliba a cuccaimért, és jövünk haza. tájékoztattam
- Megyek veletek.
Aludj inkább Jake. Rádfér.
- És ha jön a farkasod?
- Akkor nem jön, ha idegen szagot érez.
- Pl?
- A tiedet, vagy Sethét esetleg a többiekét. Esténként jön látogatni. Ha egyáltalán jön. Nem biztos mondtam szomorúan
- Ha szeret eljön.
- Itt nem arról van szó, h szeret vagy nem. Mind1. Jóéjt. adtam egy puszit az arcára
- Jóéjt Sam.
　
Megpuszilta a számat magához húzott, én magamhoz vettem a párnámat rátettem a mellkasára és úgy aludtam. Magunkra húzta a takarót átölelt, és próbált ő is aludni. Éjszaka rémálmaim voltak. Apám élt, és rájött, h Jake és én mit művelünk. Puskával a kezében volt és rálőtt Jakere de valami az erdőből a földre döntötte. A lövedék őt találta el nem pedig Jacobot. A szőre tiszta vér volt. Felismertem. A farkasom volt. Ott feküdt,vérbefagyva és nyüszített a fájdalomtól. Berohantam valami fertőtlenítőszerért, és kötszerért, h ellássam a sebeit. Mire visszaértem elpuszult. Én zokogtam. Jake rázogatott
- Sam! Ébredj. Mi a baj? kérdezte
- Megkell keresnem. Tudnom kell h él-e még. mondtam azzal lerúgtam a takarót, magamra kaptam egy hosszú nacit, kinyitottam az ajtót, lerohantam a lépcsőn útközben magamra kaptam a sportcipőmet és a kabátomat is. Futottam az erdőbe. Kiabáltam h hallja a hangomat, és hátha elő jön. 20 perce kóborolhattam kint amikor megláttam egy halom vörösesbarna szőr kupacot, ami véres volt. Lehajoltam h jobban megnézhessem. Az övé volt, és tényleg vér volt rajta. A könnyeim patakokban folytak, és kifele mentem az erdőből. Mielőtt kiértem volna leroskadtam a földre és zokogni kezdtem. Jake kint állt a teraszon, és amikor meglátott odajött.
- Mi a baj Sam? kérdezte
- Az álmom.
- Milyen álom?
- Megálmodtam h meghal, és én semmit nem tettem, h megmentsem. zokogtam tovább. A szőrcsomót a kezemben továbbra sem engedtem el.
- Nyugodj meg. Meséld el. kérte
Elmeséltem neki h mit is álmodtam pontosan. Ő átölelt és magához húzott.
- Nem a te hibád. Csak álom volt Sam.
- Akkor mi ez a szőrcsomó a kezembe Jake? De igen. Ha apám elé állok, ő most élne. Mintha apám halálát láttam volna megint. Őt is meglőtték. Ő már nem él, de a farkasom még élt tegnap. És élnie kell. Neki élnie kell! Megígérte, h velem marad, bármi is történik. Megígérte, h soha többet nem hagy magamra. bőgtem tovább
- De ha beálltál volna elé akkor téged lő le.
- Téged célzott meg amikor megtudta, h mit művelünk a háta mögött. De legalább Ő élne.
- Sam ez csak egy álom, és lehet ez a szőr nem is az övé.
- Nincs más vörösesbarna farkas. Tudom, hisz évek óta figyelem. Az illata is olyan mint az övé volt.
- Te tudod milyen illata volt?
- Persze. Hogyne tudnám milyen illatú a 2. párnám.
- ?
- Mind1. Vad illata van. Hülyén fogalmazom de tényleg. Olyan mint az erdő egy kiadós eső után.
- Értem. Mit csináljunk?
- Eltemetem ami maradt belőle.
- Komolyan ezt akarod tenni?
- Nem rakhatom el emlékbe.
- Dehogynem. Ami nem véres azt fertőtlenítsd le, és tedd el magadnak. A többi részét pedig elássuk itt az erdőben, rendben?
- Rendben.
- Hozok egy ásót.
- Ne!
- Egy kanál is jó lesz, hisz nem sok. A gyógyszeres fiók mellett találsz egy mindeneset. Ott vannak kanalak, amiket nem használunk.
- Hozom! mondta azzal felállt, és bement a házba
　
Pár percel később visszatért 2 kanállal a kezében.
- Tessék. nyomta az egyiket nekem
- Köszi.
- Hoztam fertőtlenítőt, és egy zacsit, h eltudd egyből tenni. húzta elő a dolgokat a zsebéből
- Köszönöm. Tudom, h hülyének nézel, h egy rakás szőrcsomót siratok. eredtek el a könnyeim
- Az életed része Sam. Többet volt veled, és többet foglalkozott veled mint én. Megérdemli, h tisztességesen búcsúzz el tőle. mondta
- Hiányozni fog!
- Tudom. Mit csináljak? Magadra hagyjalak?
- Szednél pár szál virágot. Itt vannak nagyon szépek. A házban van a mosogató alatti szekrényben kutyakaja. Hoznál ki légyszíves?
- Persze.
- Köszönöm. Addig én kiásom neki a helyet. mondtam aztán ásni kezdtem
　
Ami "ép" volt azt lefertőtlenítettem, a többit elástam. Jake kezében a virággal, és a kajával tért vissza. Azt is a "sírba" tettem, betemettem, a virágot megpusziltam, és ráhelyeztem a tetejére. Aztán elkapott a sírás.
-Megígérted, h velem maradsz! Azt mondtad eljössz, és soha többé nem hagysz magamra! Mégis megtetted! kiabáltam a földkupachoz
-Tudom, h nem tehetsz róla,de hiányozni fox. A legjobb barátom voltál. Nyugodj békében. köszöntem el tőle. közben folyamatosan megállás nélkül sírtam
Megsimogattam a földet. A fába válytam egy keresztet, és visszasétáltam a házhoz. Leültem a lépcsőre, és visszaemlékeztem a közös pillanatokra. Az első találkozásra. Mindenre. Eddig is fájt a hiánya, de most h tudom, h örökre elvesztettem mégjobban mardosott a fájdalom. Remélem azért nem szenvedett sokat.
- Hoztam a lázmérőt. Megnézzük van-e. Kérlek tedd be magadnak. adta a kezembe Jake
- Rendben, de sztem van. fogtam meg a fejem
- Főzök teát.
- Jake!
- Igen!? fordult hátra
- Köszönöm, h segítettél.És azt is h mellettem voltál.
- Ne köszönd.Én mindig melletted leszek Sam, hisz megígértem neked, apádnak, és édesanyádnak is. A másik pedig, h szeretlek.
- Én is szeretlek. fogtam meg a kezét. ő lehajolt és egy apró puszit adott a számra
- Megcsinálom a teát, és hozom. mondta
- Köszönöm.
　
10 percig kint ültem. Már világosodott. Egy csapat farkasüvöltés ütötte meg a fülem. Jake pont jött ki, kezében a bögrémmel. Leült mellém, aztán a kezembe nyomta és ő is fülelt. Addig nem szólaltunk meg amíg a farkasok el nem hallgattak. Ez kb. 10 percig tartott.
- Ez mi volt? kérdezte
- Elbúcsúztak tőle.
- Így?
- Igen. Mivel ők így kommunikálnak, ezért a fájdalmukat is így fejezik ki. világosítottam fel
- Értem, Farkaslány!
- Ez tetszik.
- Mennyi a lázad?
- 38,2.
- Mondanám, h menj és feküdj le, de tudom, h szeretnél maradni. Megteszed h lefexel a nyugágyra, és betakarózol?
- Persze. Te pedig menj vissza aludni Jake.
- Nem. Kialudtam magam. Komolyan Sam. Nem vagy éhes? kérdezte
- Nem köszönöm. A tea isteni lett. dícsértem meg.
- Köszönöm. Seth mit szokott reggelizni?
- Vajaspirítóst teával. De még nincs itt az ideje. Mennyi az idő?
- 6 óra.
- Akkor még had aludjon szegény. Mit szeretnél ma ebédelni? kérdeztem miközben felcuccoltam a nyugágyra, és nyakig betakaróztam
- Nem tudom. Csinálhatnánk hamburgert. Mit szólsz?
- Friss salátával, és sajtos sültkrumplival.
- Mennyei. Van itthon minden?
- Persze. Olyan gyönyörű a napfelkelte. néztem
- Nem olyan gyönyörű mint te. bókolt
- Te lázas vagy Jake.
- Miért? Nem dicsérhetem a feleségemet?
- Tessék?
- Apámmal beszélgettem minap. Mondta h olyanok vagytok Sethel mint anya és fia. Ha nem tudná, h Seth nem a fiad azt hinné, h te vagy édesanyja. És azt is tudom, h este anyának hívott.
- Honnan?
- Átment Billyhez beszélgetni. Elmesélte neki, h annyira boldog, h magadhoz vetted, és gondoskodsz róla. Imád téged. Mondta, h irigyelni fogja azt a gyermeket akit majd a szíved alatt hordasz, és a gyermeked lesz. Piszkosul "féltékeny" lesz rá. És nem akar elveszíteni, soha! Ő is elveszne nélküled akár csak én Sam!
- Én sem akarlak titeket elveszíteni Jacob. Nekem ő a fiam. Az egyetlen. Veletek teljes az életem. És más gyereket nem tudok magamnak elképzelni. Amikor felkel, és meglát, átölel, megpuszilja az arcomat, és kéri h feküdjek mellé. Pár percig fexünk így. Simogatom a buksiját. Aztán elzavarom fürdeni, addig én megcsinálom neki a reggelijét, elkészítem az uzsiját. Amíg ő eszik, addig én is lezuhanyzom, felöltözöm, fogatmosok, lehozom a cuccaimat, elmosogatok, addig ő felöltözik aztán együtt megyünk el itthonról. Néha motorral viszem el. Amikor végzek érte megyek, hazajövünk, eszünk, segítek a leckében ha kéri, aztán eltűnik játszani. Vacsira hazaér, eszik, lefürdik, bepakol, aztán együtt felmegyünk, betakarom, mesélek neki, és amíg el nem szundít vele vagyok. Utána megpuszilom a fejét, és kijövök tőle.
- :) Akkor ezért imád téged. Tényleg úgy viselkedsz mintha az édesanyja lennél.
- Úgyis érzem magam. Csak egy dolog aggaszt.
- Micsoda?
- Mi lesz vele, ha én nem leszek? Ha meghalok, vagy bármi más. Vele mi lesz?
- Ne gondolj ilyenekre Sam. Mért halnál meg? Ne beszélj butaságokat.
- Tényleg elkell gondolkodnom rajta. Sosem tudhatom, h mi lesz holnap. Szeret majd mást úgy mint engem? Elfog felejteni? Emlékezni fog rám, vagy talál majd olyan embert aki nálam jobban szereti?
- Attól félsz, h ha te nem leszel, akkor elfelejt.?
- Jake, mindenki pótolható. Ha én tegyük fel meghalok, te idővel találnál magadnak egy másik lányt. Ő szereti majd Sethet, és Seth is szeretni fogja őt. Idővel elfogtok felejteni, mert az a lány többet nyújt mint én. merengtem el
- Ez butaság.
- Most lehet h annak tűnik, de nézd csak meg ezt -mutattam a szőrkupacra
+ Mi van vele?
+ Tegnap még öleltem, puszilgattam, simogattam, és beszéltem hozzá. Ma meg itt fexik a kezembe az ami maradt belőle.
- Ne hasonlítsd magad egy nagy halom szőrhöz.
- Nem érted a lényeget Jake! Most lehet h siratom, és mardos a fájdalom, de lehet h 10 év múlva, nem fogok rá emlékezni. Érted?
- Igen, de ezen ne görcsölj! Egyáltalán honnan jött ez a dolog?
- Elég régóta rágom magam rajta. Én sem élek az idők végezetéig. És ha meghalok 1x kitudja mikor, akkor azzal a tudattal szeretnék elmenni erről a földről, h tudom, Te, Seth, Billy, és a szeretteim nem szenvednek majd hiányt semmiben. H megvan mindenük ami a boldogsághoz kell. Anyám is milyen korán eltávozott közülünk. Nem volt 30 éves, és egy nyavalyás tüdőgyulladás vitte el. Apám sem élt hosszú ideig, hisz tudod. De anyám biztosított róla, h nem szenvedek hiányt semmiben majd. Megkaptalak Téged, és Billyt. Aztán miután Sue is elment a halála előtt megkért, h vigyázzak a gyerekire. Persze Leah erről hallani sem akart. A fejemhez vágta, h soha sem leszek az anyja, és sosem fogom tudni Sue-t pótolni. Nem állt és nem is áll szándékomban senkinek a helyét átvenni. Sethnek is már elég korán elkezdtem elmondani, h nem én vagyok az igazi anyja. Sőt tegnap is elmondtam neki elalvás előtt. De látod. Képtelen felfogni.
- Azért Sam, mert te megadod neki mindazt amire szüksége van. Szeretetet, törődést, gondoskodást. Úgy viselkedsz vele, mintha tényleg a sajátod lenne. Mint akit 9 hónapig a pocakodban hordoztál, akihez beszéltél, akit tápláltál, akit megszültél, és minden egyéb más. És ne félj, h ha felnő akkor elfelejt. Majd tanácsot kér tőled, bemutatja a barátnőjét, meglátod először ittasan, aztán ott leszel mellette mint egy normális anyuka. Igaz kicsit fiatal anyuka, de hát nem szülhet mindenki 30 éves korában. viccelődött
- Én ezekre nem vagyok felkészülve Jake.
- Még nem is kell, h felkészülj rájuk Sam. Elötted az élet. Lehet, h néha majd mérges lesz rád, és az orrod előtt bevágja az ajtót, de ugyan úgy fog imádni, ahogy most. E felől semmi kétségem. mondta és megfogta a kezem
- Ugye mellettem leszel Jake?
- Mindig Sam. Akár mi is történjék melletted maradok, és segítek. Lehet h egy idő után csak a szívedben élek majd, de onnan föntről is segítek majd neked, bármi is legyen a baj.
- Ne beszélj butaságokat Jake! Azt nem élném túl ha téged is elveszítenélek. Remélem tudod. mondtam,és közben potyogtak a könnyeim
- Ne sírj, nem lesz semmi baj. ölelt meg, és vígasztalt.
Én szüntelenül szorongattam " Vöröske" bundáját. Nem tudtam felfogni, h elment. Képtelenség. Kibontakoztam Jake öleléséből lerúgtam magamról a takarót, és bementem a lakásba. Halkan felmentem a szobámba, és eltettem "Vöröske" maradványát egy dobozba. A szekrényhez indultam, ahonnan kivettem egy vastag meleg pulóvert magamra vettem, és visszamentem Jakehez.
- Hova mész?
- Vissza. Ha nem bánod.
- Menj nyugodtan.
- Mire Seth felébred addigra itt leszek. mondtam
- Felesleges Sam! Eltudom intézni. Te most ne foglalkozz ilyen dolgokkal.
- Az anyja vagyok.
- Igen, de az anyukája szomorú, és ilyen állapotban feküdnöd kéne.
- Ígérem megnézetem magam egy orvossal még ma.
- Rendben.
- Köszönöm Jacob! adtam egy puszit a szájára
- Ne köszönj semmit Sam! Természetes, h megteszem a feleségemért. mondta komoly képpel
- Szóval a feleséged vagyok? kérdeztem
- Igen. Hiszen együtt élünk, és van egy gyermekünk.
- Értem. És drága férjecském, mond csak mikor volt az esküvőnk?
- Még nem volt. De az eljegyzést tervezzük. mondta miközben magához húzott átölelte a derekamat, és mélyen a szemembe nézett
- És mikor is akartad megkérni a kezem? kérdeztem miközben átöleltem a nyakát
- Titok drágám. húzódott mosolyra a szája
- Értem.


Nola

3. rész

Itt a folytatás

- Azt mondtad szexi lennék ahogy csóválom a sajátomat, én meg erre mondtam h a tiedről nem tudok nyilatkozni. világosítottam fel
- Értem. Ezt most nem úszod meg! mondta aztán letette a kávésbögréjét az asztalra, és kivette a sajátomat a kezemből, aztán elkezdett kergetni, de időközben elkezdett szakadni az eső. Körbe-körbe kergetett a szakadó esőben, aztán végre elkapott, és magával rántott a földre, így én kerültem alulra. Elkezdte csikizni a derekamat,mert tudta h ott vagyok a legérzékenyebb. Ő vigyorgott, és a sötétben virítottak a fehér fogai. Hirtelen azon gondolkodtam mit tudnék csinálni az ajkaival,de azonnal megpróbáltam elterelni a képeket, de az istenért nem jött össze. Én is mosolyogtam pontosabban röhögtem
- Kérlek hagyd abba Jake! kértem
- Nem, amíg nem bűnhődsz meg a bűneidért.
- Milyen bűneimért?
- Hogy azt a büdös dögöt jobban szereted mint engem. Vond vissza,és megkegyelmezem. vigyorgott tovább
- Arra várhatsz. Nem csalom meg veled.
- Szóval már itt tartunk... Mióra jártok? állt meg egy pillanatra, én közben azon gondolkodtam h mit is mondhatnék neki, és hogyan szabadulhatok ki
- Nézzük csak. 8 évesen jött oda hozzám először. Most vagyok 18, tehát 10, de ha kedves vagyok akkor nem számolom azt az 5 évet, amikor nem volt velem. Ha jól számolom akkor 5. láttam h elgondolkodott, aztán lazított a szorításon, én ledöntöttem magamról, és szaladni kezdtem
- Nem ér. Csalás. mondta és megint kergetni kezdett. Közben ledobtam magamról a kabátot. Majdnem megfagytam egy hosszú pólóban, és boxerben, de nem számított. Megint elkapott, és ismét a földön kötöttünk ki, szokás szerint én voltam alul.- Hm, szóval szeret felül lenni- tört rám megint a fantáziálásom. Egy ideig csikizett, és még mindig mosolygott, - komolyan mondom ha nem hagyja abba, lesmárolom, és nem fog érdekelni, ha családtagom, ha nem.
- Mi a baj? kérdeztem. remélem nem mondtam ki amit gondoltam
- Azon gondolkodom min járhat a fejed, mert nagyon nem vagy itt
- Ha te azt tudnád... mondtam vigyorogva
- Mesélj csak.
- Nem akarod te azt tudni. mondtam neki
- Tévedsz. Nagyon is érdekelnek a gondolataid.
- Kár, mert egyet sem állt szándékomban megosztani veled. rajtam ült még mindig, a póló nem volt rajta, nem messze volt a feje az enyémtől, és a hajáról csöpögött a víz.. Mmmmmmmm
- Szóval rólam van szó?
- Honnan veszed?- Bakker ennyire nyilvánvaló?
-Mert engem nézel (hoppá lebuktam :(
- Határozottam nem. A mögötted lévő házat figyelem hazudtam. húztam ki magam a pácból
- Ha te mondod.
- Jake. nem akarnál leszállni rólam? kérdeztem
- Nem igazán szerepelt a dolog a listámon. Zavarok?
- Nem igazán, de ha a farkasom meglát kiszeret belőlem, és nem venném a lelkemre a dolgot.
- Már ilyenkor is randiztok?
- Ha éppen van időm igen, szoktunk.
- Akkor azt hiszem ideje lesz téged lefoglalni, h ne tudj vele találkozni még este is.. A túl sok találka ugyanis nem tesz jót egy kapcsolatnak.
- Hirtelen de okos lettél.
- Ugye?
- Lenyűgöző. És mivel akarnál lefoglalni, ha szabad tudnom.
- Lenne pár ötletem...(és ilyenkor nem látok bele a fejébe)
- Mesélj. Kiváncsivá tettél
- Majd ha te is színt vallasz. Addig sajnos a titkom marad. felelte
- Oh, ez igazán kár. Igazából azon gondolkodtam h mennyire fogok megfázni, vagy rosszabb esetben felfázni, hazudtam
- Fázol?
- Kezdek, mert mint látod, épp alváshoz vagyok felöltözve mutattam magamra. A pólóm teljesen átázott, és enyhén szólva volt átlátszó. Jake végignézett rajtam, én meg próbáltam magam takarni. A francba, h levettem magamról a kabátot, legalább összetudtam volna húzni magamon. Mostmár kár siránkozni.
- Nem zavar. Sőt, még a fantáziámat is beindítja. (hűha :) }
- Szóval miről is fantáziálsz, Jake? kérdeztem (és igazán kiváncsi voltam rá)
- Mondjam vagy mutassam?
- Mutasd. vágtam rá
De a következményekért nem vállalok felelősséget
- Mostmár még kiváncsibb lettem- válaszoltam, és vártam h megmutassa h mire is gondolt pontosan
:)
Egyre közeledett az arcával az enyémhez, és ajkai is vészesen az enyémek felé vették az irányt. A szívem ha lehet még hevesebben kezdett el verni. Óvatosan közeledett felém,és figyelte a reakciómat. (Sztem azt gondolta, h vagy arcon vágom, vagy eltolom magamtól. Hülye lennék.) Néhány másodperc után ajkai végül célba értek az enyémen. Láttam h becsukja a szemét. Először óvatosan feltérképezte a terepet, aztán már "követelőzöbb" volt. Életem legjobb csókjának voltam részese. Szenvedélyből nem volt hiány. Kezeimmel magamhoz húztam, egyiket a nyakára tettem, a másikkal beletúrtam a vizes hajába. Ez valószínű feltüzelhette, mert még jobban követelte az ajkaimat. A nyelvünk vad táncot járt. Az agyam abban a minutumban kikapcsolt. Nem érdekelt semmi. Az sem, h valószínű több hétre ágynak esem, az sem h majd megfagyok, de az végképp nem h valaki meglát. Nem hiszem h Quil, Jared, Embry vagy Paul ilyenkor kukkolnak az ablakból, de ha igen az sem kimondottan zavart. Csók közben néha megálltunk, mert levegőre még ilyenkor is szükségünk volt. Abban reménykedtem h nem szándékozik egyhamar abbahagyni. Nem szivesen mondtam volna búcsút mézédes puha ajkainak. Ismét összecuppantunk mint az angolnák. Megunta h ő van felül ezért megfordult, és végre átvehettem a helyemet. Magához húzott, de a csókunk egy pillanatra sem szünt meg. Nem tudom mennyi ideje lehettünk kint, de a ruháinkból csavarni lehetett a vizet. Szomorúan vettem búcsút az ajkaitól, aztán hozzábújtam, és belefúrtam a fejemet a nyakába, ő továbbra sem engedett el. Kezei a hátamat simogatták. Nem sokáig voltunk így. Már reszkettem, annyira fáztam. Neki meleg volt a teste, ami melegített egy picit, de nem sokat.
- Te reszketsz! szólalt meg hosszú idő után
Rosszul érzed! hazudtam
- Ne hazudj Sam. Érzem h vacogsz, és mutasd az ajkaidat. mondta azzal előhalászta a nyakából a fejemet, és maga felé fordította
- Lilák. Azonnal nyomás be.
- Nem akarok.
- Most kivételesen nem érdekel. Gyere menjünk. mondta
　
Legurított magáról, felkellt a földröl, engem felhúzott, végül a karjaiba vett, és bementünk a házba. Csurgott rólunk a víz. Azonnal felvitt a lépcsőn, és a fürdőfelé mentünk. Beállított a kádba, és megengedte a vizet, aztán ő is velem tartott. Én még mindig vacogtam. Nem mozdultam. Magához húzott, és nem engedett el. Élveztem h a karjaiban lehetek, és azt is ahogy a csupasz teste a falatnyi pólómon érződik. Meg a meleg vízes is élveztem de az mellékes dolognak számított abban a pillantban.
- Lekéne venned magadról a vizes ruháidat. mondta
- Bi-bi-biztosan nem.
- Ígérem elfordulok.
- Ne-nem érdekel.
- Azt akarod, h én vegyem le vagy magadtól teszed? (most hogy mondod Jake meggondolom a dolgot. játszottam el a gondolattal, és egy pillanatra elmosolyodtam)
- Mi ilyen vicces, had nevessek én is. mondta
- Se-se-semi, csak egy kósza kis gondolat volt
- Gondolom nem osztod meg velem.
- Ügyes. Kimegyek, addig fürödj le. mondtam és másztam ki a kádból.
- Itt hagysz? kérdezte
- Levetkőzöm, kicsavarom a ruháinkat, és hozok be tisztát. - mondtam aztán magamra kaptam a köntösömet, és ügyesen lehámoztam a ruháimat, Jake egy pillanatra sem vette le rólam a szemeit
- Úgy csinálsz, mintha nem láttam volna mindent rajtad
- Mikor? kérdeztem ledöbbenve
- Emléxel, a vizes póló versenyre amit megnyertél kint? kérdezte vigyorogva, én bosszúból hozzávágtam a pólómat
- Pont ebben nyerted meg- vigyorgott
- Itt sem vagyok. mondtam aztán kimentem. Bementem Jake szobájába, és vettem elő tiszta bovxert neki, és egy pólót is, aztán mentem a saját szobámba. Előkaptam egy bugyit, egy rövidnadrágot, és egy pólót. Majd a szerzeményemmel a fürdőbe mentem. Bekopogtam, aztán amikor meghallottam h mehetek benyitottam. Nem kellett volna. Jake ott állt, a derekára tekert fürdőlepedőben, és fogatmosott. A fantáziám természetesen megint beindult. Letettem a cuccait a mosógép tetejére, kicsavartam a viztől csöpögő ruháinkat, aztán kiterítettem.
- Zavar, ha én is megfürdök? kérdeztem tőle, bár sejtettem a választ
- Abszolút nem. mondta
- Rendben. Hoztam be boxert és pólót.
- Köszönöm, de pólót nem kellett volna, ugyanis anélkül alszom. mondta
- Mostmár tudom.
Beálltam a kádba, elhúztam a függönyt, és levettem a köntöst. Résnyire elhúztam, és beledobtam a lavórba, aztán visszahúztam, majd megfürödtem. Hajat is mostam. 15 percet tölthettem el a kádban. Elzártam a csapot, majd elvettem a törölközőtartóra tett türcsit, alaposan megtörölköztem, kimásztam, és szembe találtam magam Jakel, aki a wc tetején ült.
- Te itt? kérdeztem meglepődve
- Gondoltam megvárlak.
- Aranyos vagy köszönöm.
Ismét magamra kaptam a köntöst, és felöltöztem, aztán végre valahára a helyére tettem. Megtöröltem a hajam, fogatmostam,és indulásra készen voltam
- Mehetünk? kérdeztem
- Útra készen vagyok.
- Szuper. reagáltam
Elmentünk Seth szobája előtt. És végül Jake szobája előtt megálltam.
- Jóéjt Jake! köszöntem el egy puszival amit az arcára adtam
- Jóéjt Sam! mondta
Elindultam a saját szobám felé, de Jake a karomnál fogva visszahúzott, és ajkait az enyémre tapasztotta. Felkapott a karjába, és bevitt a szobámba, ott ledőlt az ágyamra, és egy percre sem engedett el. Megszakítottam a csókot, mert felkelltem róla, és az ajtó felé mentem, becsuktam majd visszamentem hozzá. Ő befészkelte magát a "helyére", és a szemével követte az utamat, boldogan huppantam le az ágyra, és bújtam oda hozzá. Fejemet a mellkasára tettem, kezemmel pedig a kockáit rajzoltam át. Aztán úgy döntöttem, h inkább őt nézem. A hold fénye megvilágította az arcát, ami engem fürkészett.
- Mire gondolsz? kérdeztem
- Arra h mióta készültem arra h megcsókollak.
- Mióta?
- Igazából, már akkor amikor 14 évesenen elkezdtél nőiesedni. A gyönyörű hosszú barna hajaddal ahogy futottál néha felém, és a karjaimba zártalak, többször megfordult a fejemben, h megcsókollak, de sosem volt hozzá merszem. vallotta be
- Miért?
- Mert úgy gondoltam, h biztosan körbe rajonganak a pasik. És az is akadály volt, h nem tudtam mi lesz a reakciód.
- És erre a reakcióra számítottál, amit ma kaptál?
- Ez minden képzeletet felül múlt. Mért nem ellenkeztél?
- Erre vágytam már elég régen.
- Arra h megcsókoljalak? kérdezte
- Igen. Amikor kint rajtam ültél, és mondtad h elgondolkodtam, valójában azt mondtam magamnak, h ha nem hagyod abba a vigyorgást, akkor lesmárollak, és nem érdekel h családtag vagy-e vagy sem.
- Én cselekedtem helyetted. Szóval a mosolyogommal letudlak venni a lábadról? kérdezte huncut mosollyal az arcán
- Valami olyasmi. Én is letudlak valamivel venni a lábadról? kérdeztem
- Igen.
- Mivel?
- Mindennel, amit csinálsz, de különösen a csókoddal.
- Ezzel? kérdeztem és egy apró puszit adtam a szájára
- Ne kísérts!
- Ugyan miért ne?
- Mert nem állok jót magamért.
- Akkor ne állj. mondtam, és újra egy pici puszit adtam neki
- Sam! Kértelek.
- Nem hallottam. Süket vagyok. mondtam, aztán újabbnál újabb puszikkal halmoztam el a száját - Képzelem mennyire vagy süket.
- Nagyon. :)
- Sam, ha nem hagyod abba megjárod. figyelmeztetett
- Nem szándékozom abbahagyni
- Gondoltam.
- Bocsi, vigyorogtam rá
- Gonosz vagy.
- Tudom. De jól bírod a kínzást
- Arra megy ki a játék, h elveszítsem a fejem? kérdezte
- Naná. vigyorogtam
- Értem, akkor sajnálatos módon még 1 puszit vagyok hajnaldó elviselni, aztán nincs menekvés, és ne mond, h nem szóltam.
- Rendben. válaszoltam és juszt is adtam még 1et.
Aztán tényleg elszakadt a cérna nála, mert rámgurult, testét a könyökével támasztotta ki, és szenvedélyesen csókolt. Valószínű túllépte a tűrőképességének határát, mert egyre követelőzőbb volt. Úgy gondoltam átveszem az irányítást, és átgurultam így én kerültem felülre. Kezeit a feje felett lefogtam, és úgy csókoltam. Kiszabadította az egyiket, és a pólóm alá nyúlt. Közelebb húzott magához, de a keze még mindig nem akart kijönni a pólóm alól. Simogatta a hátam, és éreztem h a vágy lassan urrá lesz rajta, ezért elváltam az ajkaitól, és melléfeküdtem, majd a nyakába bújtam.....

Nola

2. rész

Este van. Sethet megetettem, elküldtem fürdeni, aztán mellé feküdtem, meséltem neki,és amikor már nem volt magánál megpusziltam, leoltottam a villanyt, és hagytam aludni. 8 óra van, a fiúk is bementek a házukba, nagyapa is hazament, én meg itt ülök a csillagos ég alatt és várok. Jake még nem ért haza. Gondolom van valami dolga. Sosem foglalkoztam vele. Ha úgy gondolja majd megosztja velem. Vacsi van, éhen nem hal. Az ülés már kényelmetlen volt ezért hátradőltem. Fél órája lehettem így amikor egy szomorú farkasüvöltést hallottam a csöndes éjszakában. A hangot ezer közül is megismertem. Az én farkasom volt. 6 év után most először hallom újra. Melegség önti el a szívem, de nem vagyok teljesen boldog, vajon ha ide jön felismer majd? Hiszen akkor kicsi voltam, talán már megsem ismerne. Hirtelen eluralkodott rajtam a kétségbeesés, és a szomorúság érzése. Vágytam rá, h megérintsem, h beletúrjak a puha bársonyos bundába, arra h átöleljem vagy esetleg hozzábújjak. Ezek persze csak mint álmok. Butaság. Mért jönne ide? Fontosabb dolga is van minthogy az erdő széléhez mászkáljon. Az is lehet h nem ő volt az, csak annyira hiányzik h beképzelem magamnak a hangját. Már biztos elfelejtett. Én viszont sosem fogom. A hatalmas gondolkodás rohamomban elálmosodtam. Felkeltem a földről, és elindultam a ház felé. Mikor már majdnem elértem megmozdult a bokor. Megilyedtem. Nem tudtam mire számítsak. Aztán végre valahára előbukkant az ijesztgetőm. Hatalmas volt, vörösesbarna bundával. Ő volt az. Amikor meglátott elindult felém. Én is futni kezdtem felé, aztán középúton találkoztunk. Én átöleltem a nyakát, beledugtam a fejemet a bundájába, és nem engedtem el percekig. Boldog voltam. Valahogy ülőhelyzetbe kerültem, nem tudom hogyan és mikor de jelen pillanatban rajta kívül minden mellékes volt. Vakargattam a füle tövét ahogy régen tettem, ő a fejét az ölembe tette, és "dorombolt" mint egy kis cica. Jó nagy cica megkell hagyni.
-Hol voltál? kérdeztem tőle, ugyan tudtam h nem tud válaszolni, de hirtelen annyi kérdésemre akartam választ kapni. - Anyuék halála óta semmit nem tudok rólad. Eltűntél, és nem tudom miért? Bántottalak, vagy tettem olyat amivel fájdalmat okoztam? ő morogni kezdett amit nemnek vehettem. Egy kicsit megnyugodtam.- Nagyon hiányoztál, magyaráztam tovább neki. 6 évig vártam h életjelet adj magadról, vagy tudasd velem, h élsz, és nem pusztultál el. A gondolatra könnyek szöktek a szemembe, ő látta ezért az arcomhoz dugta a nóziját, és finomat megbökte. Én hálából megpusziltam a pofáját. - Ha kérhetek ilyet egy nagyra nőtt farkastól, vagy inkáb úgy mondom h a barátomtól, akkor légyszíves ne tűnj el megint. A családom már így is flúgosnak tart h ragaszkodom egy állathoz. Képzeld azt hiszik vagy hitték h beleszerettem egy farkasba. Ez persze baromság, de bekell valljam nagyon egyedül éreztem magam nélküled. Tény, h itt van a nagyapám, és Seth, Jacob meg a fiúk, de ők nem értenek meg. Egyedüli nő vagyok, és bevallom pocsék érzés, h senkinek nem sírhatom el a bánatomat, mert mindig azt mondják, h olyan érzékeny vagyok. Ebben persze van igazság, de nem tehetek róla. Nekem is kell a törődés. Most biztos azt gondolod magadban, h mit tudsz te amit ők nem. Akkor elmondom, bár tudom h semmit nem értesz abból amit magyarázok neked, de nem baj. Azért rendes tőled, h legalább hajlandó vagy végighallgatni. Szóval -kezdtem bele. Annak ellenére, h nem tudsz beszélni, és egy két morgással jelzed h figyelsz, te meghallgatsz. Hagyod h kibeszéljem magamból a dolgokat, és ha olyan a helyzet akkor hagyod h eláztassam a bundádat vagy párnának használjalak. Ez megnyugtat, és azt az érzést sugározza felém, h nem vagyok egyedül. Egy nő életében pedig fontos az ilyen. Köszönöm, h velem vagy. Nagyon nagy szükségem van rád, és borzasztóan szomorú lennék, ha megint eltűnnél, úgyhogy ha teheted akkor tegyél ellene. Ő jelzésképpen felemelte a fejét, és arcon nyalt.
- Köszönöm. Édes vagy. De remélem ezt vehetem igennek. Ő morgott egyet. Meghallhatott valamit, mert a fejét, a ház felé fordította, aztán meghallottam Seth hangját.
- Sajnálom mennem kell. Baj lehet. Még 1x köszönöm h eljöttél. Vigyázz magadra. Szeretlek farkasom. mondtam aztán megöleltem, és megpusziltam a pofáját, aztán utoljára megsimogattam a bundáját, majd felálltam a földről, és és befutottam a házba, az ajtóból még vetettem rá egy utolsó pillantást, aztán mentem fel Sethez. Ő az ágyon ült, és remegett.
- Mi a baj kicsim? kérdeztem
- Fázom -mondta. Én megérintettem a homlokát ami forró volt.
- Lázad van. Hozok lázcsillapítót. Menj, és zuhanyozz le langyosvízzel. Rögtön jövök.
- Ok.
　
Lesiettem a lépcsőn, elővettem a gyógyszeres dobozból lázcsillapítót, és töltöttem pohárba vizet, majd visszamentem hozzá. Ő még a fürdőben volt, és zuhanyzott, aztán pillanatokon belül elzáródott a csap, majd 5 perc múlva vacogva jött ki a fürdőből. Felráztam a párnáját, ő gyorsan befeküdt az ágyba. Kezébe nyomtam a gyógyszert és a vizet. Bevette, és megitta a pohár tartalmát, majd hozzámbújt. Betakartam, h ne fázzon, puszit nyomtam a fejére, és hagytam h elaludjon.
Mami!
- Mond kicsim!
- Köszönöm, h te vagy a mamám.
- Tudod h ez nem igaz.
- Tudom, h nem te vagy az igazi anyukám, és azt is h Jake nem az igazi apukám, de olyanok vagytok nekem mintha az igazi szüleim lennétek. Nagyon szeretlek titeket és örülök h veletek lehetek.
- Mi is örülünk h velünk vagy kicsim. Szeretünk. De most pihenj. Lázad van, és szükséged van alvásra. mondtam
- Rendben. Jóéjt anya.
- Jóéjt, kisfiam. most először szólítottam fiamnak, de már gyakorlatilag az is.
　
Nem telt bele 10 perc és ő már békésen szuszogott mellettem. Óvatosan kibújtam mellőle, és halkan kimentem a szobából, egyenes a konyhát vettem célba. Kimentem az udvarra h ott van-e még a farkasom, de már nem láttam sehol. Minek várt volna meg, hiszen elköszöntem tőle. Visszamentem a konyhába, töltöttem magamnak limonádét, és leültem az asztalhoz. 9 óra és Jake még sehol. Már kezdtem érte aggódni. 20 percet ülhettem csendben magányomban amikor nyílt az ajtó és belépett rajta. Csodálkozott h még fent vagyok.
- Szia, Samy! Hogy hogy fent vagy?
- Szia Jacob! Seth belázasodott. Adtam neki lázcsillapítót, és elaludt. Én meg képtelen vagyok aludni. Van vacsi, ha éhes vagy, melegítek. álltam fel az asztaltól,és alágyújtottam a levesnek, majd a másodiknak is. Míg melegedett Jake elment kezet mosni, én addig megterítettem neki, aztán mire visszatért a leves már ott gőzölgött a tányérjában.
- Isteni illata van. Te nem eszel? kérdezte
- Nem vagyok éhes. feleltem, de leültem mellé az asztalhoz
- Jóétvágyat! Milyen napod volt? kérdeztem
- Unalmas. És itthon?
- Hamar elment. Seth nagyrészt Paulékkal volt. Ebédre hazajött aztán ismét eltűnt. 6ra ért haza. Bepakolt holnapra, ami felesleges volt, mert suliba nem megy az fix, megfürdött, megvacsizott, lefeküdt, aztán fél 9 fele felriadt h remeg. Láza volt, elintéztem és most békésen szuszog. meséltem el a napomat
- Te mit csináltál?
- A szokásos. Főzés, takarítás, és tudtam egy keveset írni is.
- Hogy haladsz a regénnyel?
- Most nem tudom folytatni. Holnap reggel viszem Sethet orvoshoz, aztán bemegyek vele a suliba, elkérem az órarendet, de órákra csak kedden megyek, de ha nem javul az állapota akkor itthon maradok és ápolom.
- Mint egy gondos anyuka
- Imádom, és üres lenne nélküle az életem.
- Megértem. Amúgy hallottam ma egy farkasüvöltést. mondta miközben végzett a levessel. Én elvettem a tányérját, kiszedtem a másodikat, elétettem és vártam h egyen.
- Én is. reagáltam laza egyszerűséggel
- Nem a tied volt?
- Nem tudom miről beszélsz. tetettem a hülyét
- Ugyan Samy. Ne nézz hülyének. Tudod h miről beszélek. A farkasról aki 6 éve feléd sem néz.
- Neked ahhoz semmi közöd. Paulékkal együtt te is piszkáltál, h szerelmes vagyok belé. Holott csak szerettem vele lenni. Ő meghallgatott, és sosem mondta h fontosabb dolga is van minthogy velem legyen. Egyszer sem fordított nekem hátat veletek ellentétben akiknek csak púp vagyok a hátán. vágtam hozzá
- Te is tudod h ez nem igaz. Csak te olyan más vagy.
- Persze h más vagyok, hiszen lánynak születtem. A szüleimet alig 5 nap leforgása alatt veszítettem el 12 évesen. Billyn és a farkasomon kívül senki nem foglalkozott velem. Neked könnyű hiszen nem egyedül vagy férfi. Bele gondoltál csak egyszer is, h mennyire gyűlölöm, h egyedüli nő vagyok ebben a családban? Csak egyszer is megfordult valaha a fejedben h mennyire vágyom rá, h valakivel beszélgessek vagy kisírhassam magam? Azért vagyok számotokra furcsa, mert én igénylem a törődést. És az nem abból áll, h este valamikor beesel az ajtón, és megkérdezed milyen napom volt. Kit érdekel h milyen napom volt? Unalmas. Reggel korán kelek, készítek nektek reggelit, neked uzsonnát, h ne halj éhen. Aztán szélnek eresztelek, utána nem sokkal Seth is elmegy itthonról, és egész nap egyedül vagyok ebben a házban. Takarítok, mosok-főzök. Ha éppen van időm, akkor kilátogatok anyuék sírjához, esetleg nagyapa átjön,vele beszélgetek egy keveset, aztán már ott tartok, h betoppan a gyerek koszosan, őt elzavarom fürdeni, megetetem, aztán megint eltűnik órákra. Időre hazaér, ismét eszik, aztán megfürdik, fogatmos, lefexik, én mesélek neki, megpuszilgatom, és nem sokkal később te is hazaérsz eszel, elmész fürdeni, fogatmosol, leülsz tévézni, aztán elmész aludni. Ebből áll minden napom, az év 365 napján. Persze iskola időben minden másképpen működik. Ugyanez csak azzal a különbséggel, h reggel uzsonnát készítek magunknak, Sethet elviszem a suliba, én is beülök az óráimra, ha úgy végzek akkor elémegyek, együtt hazajövünk, készítek valamit enni, elzavarom tanulni, én is nekiesem a saját leckéimnek, de nem tudom befejezni, mert takarítanom kell, mosást indítani,aztán már ott tartok h te hazajössz, éhes vagy, vacsit melegítek, váltunk néhány szót, aztán elvonulsz, én meg este vagy rosszabb esetben éjszaka fejezem be a leckéimet. Valamikor hajnalban lefexem aludni, és reggel olyan táskás szemmel ébredek, h néha megilyedek magamtól. Sokszor kérdezték meg az évek alatt, h mit csinálok alvás helyett. Én meg rávágtam h tanulok. És tudod, igen ma ismét megjelent a farkasom. Boldog voltam, mert hiányzott. Minden ami vele kapcsolatos volt. Az ölelése, a bundájának illata, a törődése, és ne hogy azt mond h csak egy farkas és képtelen törődni velem, mert hozzádvágok valamit. Igenis képes velem törődni. Annyi elég volt ma h hozzábújhattam, ölelhettem, és arra a fél órára minden gondomról megfeletkeztem. Pedig még beszélni sem tud. Ennyit a napomról. Most pedig ha nem bánod mennék lefeküdni, mert reggel ismét korán kelek. Ha végeztél csak dobálj be mindent a mosogatóba, majd reggel elmosogatok. - Jóéjt, Jacob! köszöntem el, de megsem vártam h reagáljon.

Felmentem a szobámba, elővettem tiszta fehérneműt, a pizsimet, és elmentem fürdeni. Majd végül fogatmostam, és lementem a konyhába. Utoljára kimentem az udvarra h hátha visszatért. Most borzasztóan jól esett volna, ha megsimogathatom, vagy hozzábújhatok, de késő van, és biztos a családjával van. Elmotyogtam egy -jóéjszakát-ot, aztán amikor csuktam be az ajtót, akkor megláttam egy sötét foltot amint az ajtófélfának támaszkodik, én felsikkantottam
- Nyugi csak én vagyok. mondta Jacob
- Legközelebb ha kérhetem használd a lámpát. A frászt hoztad rám. szidtam le
- Sajnálom! mondta
- Majd hozzászokom. Mért nem alszol? kérdeztem
- Tudtam, h lejössz elköszönni tőle. Ahogy minden este amióta csak találkoztatok.
- Megszokás. Ő sosem okozott nekem csalódást. vágtam hozzá
- Ez most célzás volt? kérdezte
- Vedd aminek akarod, egy veszekedéshez abszolút semmi energiám nincs! Inkább iszom egy kávét. mondtam odamentem a kávéfőzöhöz, betöltöttem, öntöttem bele vizet, és bekapcsoltam, aztán felültem az előkészítő asztalra, és vártam h kifőjjön. Jake odajött hozzám, felült ő is aztán átölelt. Jól esett annak ellenére, h felhúzta az agyam
- Sajnálom, ha úgy érzed, h púp vagy a hátunkon. Mindannyian nagyon szeretünk téged, főleg én, de valahogy nem tudom kimutatni az érzéseimet, de amit ma nem rég mondtál, ráébresztett, h igazad van mindenben. Egész nap itthon vagy, és azért dolgozol, h minden rendben legyen, h se Seth, sem pedig én ne szenvedjünk hiányt semmiben. Jobban kéne odafigyelnem rád. Igyexem többet itthon lenni, és minél több időt veled vagy veletek tölteni, és a házimunkában is megpróbálok segíteni. Megígérem Sam, csak ne haragudj rám, és ne mond azt h egy hatalmas szőrös dög többet foglalkozik veled, mint én.
- Pedig akármennyire fáj Jacob, ez az igazság.
- 6 évig feléd sem nézett. próbált szembe szállni a farkasommal, ügyes próbálkozás... :)
- Biztos dolga volt.
- Mi dolga van egy farkasnak?
- Ha farkassá változom ígérem megosztom veled a tapasztalataimat, de addig sajnálatos módon nem tudok az ügyről nyilatkozni.mondtam neki viccesen
- Cuki lennél, hosszú bundával, hegyes fülekkel, és szexi lennél ahogy csóválod a farkad. vázolta fel az én farkas alakomat. közben pedig mutogatta
- Erre nem reagálok.
- Kivele.
- Nézzük csak, te milyen lehetnél farkasként. gondolkodtam
- Ne kímélj.
- Mondjuk ami a szőrösséget illeti lassan utoléred, tehát igazán nem kéne sokat növesztened magadra. Ami a füleidet illeti, ha egy picivel hegyesebbek lennének, tökéletesek illenének hozzád, ami pedig a farok csóválást illeti, nem tudok nyilatkozni, és nem igazán szeretnék. vigyorogtam közben leugrottam az asztalról, és kitöltöttem a kávét 2 bögrébe, aztán az egyiket Jacob kezébe adtam
- Köszönöm. Nem igazán értem ezt a farok csóválást, úgyhogy világosíts fel kérlek. mondta közben kimentünk az udvarra, én magamra kaptam egy kabátot, mert azért este már hideg volt.....

Nola

1. rész

A nevem Samantha Uley. 18 éves vagyok, és La Pushban élek a családommal. 170 cm magas vagyok, hosszú derékigérő hullámos barna hajam van, és zöld szemem. A szüleim Emily , és Sam Uley. Őket 12 éves koromban elvesztettem. Apámat lelőtték, édesanyámat tüdőgyulladás vitte el. Röviden a családomról. Kaptam egy "gondozót" akit Jacob Blacknek hívnak. 20 éves, 190 cm magas, rövid fekete haja van, és barna szemei. Rozsdabarna bőréhez vakítófehér fogak dukálnak. Így elmondva nagyon jól hangzik tudom. Hihetettlenül szexi, ha lehet ilyet mondani egy rokonról, de tényleg így van. Életnagyságban sem semmi a srác. De hát családtag sajnos mégha nem is vérszerinti :(. Aztán ott vannak a fiúk. Paul, Jared, Quil, és Embry. Őket nem jellemezném. Hasonlóan jóképűek mint Jacob. Van egy "fiam" Seth. Amióta a szüleit elveszítette velem lakik Jakehez hasonlóan. Van egy nővére Leah, aki nem igazán foglalkozik Sethel, amióta nálam van. Mindössze 10 éves. Nagyon igényli a szeretet, amit megpróbálok megadni neki, persze ami tőlem kitelik. Anyuék halála óta Jake, és az apja, Billy törődik velem. Billy, a nagyapám, mindenben mellettem van, és az időm nagy részét vele töltöttem amíg kicsi voltam. Jake iskolába járt, és utána nem volt "ideje" velem foglalkozni. A hétvégéken viszont mindig velem volt. Persze azóta sok minden történt, amiket már csak mesélés következményeképp tudok. Nem nagyon emléxem a gyerekkoromra. Azt viszont pontosan tudom, saját tapasztalatból h kiskorom nagy részét hatalmas farkasok közt töltöttem, de sosem féltem. Volt közöttük egy kedvencem. Vörösesbarna bundája volt, a szőre puha, bársonyos volt. Én a házunknál ültem a fűben, és néztem az erdőbe, h mikor látom meg. Nem sokat kellett várnom, és mindig megjelent. Üdvözlés képpen az orrával elkezdett bökdösni, aztán néha-néha ha olyanja volt akkor arcon nyalt. Nem sok mindent tudtunk csinálni, révén h farkas volt, de a vele töltött időket nagyon élveztem. Még most is, h felnőttem kiültem néha a fűbe, és vártam. De sosem jött elő. Anyuék halála óta sosem láttam többet. Még a temetés napján hallottam a hangját, aztán örökre elhallgatott. A fiúk mindig azzal piszkáltak, h beleszerettem egy farkasba. Ez persze butaság volt, hiszen egy ember nem lehet szerelmes egy állatba. De nagyon ragaszkodtam hozzá. Ami bántotta a lelkemet azt mindig neki mondtam el, ő meg mintha értené, bólogatott vagy morgott, esetleg vakkantott. Mindig tudta mire van szükségem. Ha szomorú voltam, akkor a hátán ültem, öleltem a nyakát, az egyik kezemmel a füle tövét vakargattam, ő pedig ott feküdt "alattam", és "dorombolt". Ha jó kedvem volt, akkor is a hátán voltam, de olyankor száguldoztunk az erdőben. Anyuék mindig aggódtak h megsebesülök, de nagyapám mindig biztosította őket, h nem esik bántódásom. Még most is így 6 évvel később, is borzasztóan hiányzik a közelsége. A melegsége. Ha fáztam ő megérezte, és átölelt vagy hozzámbújt. Meglepődtem de sosem morgott meg vagy vicsorgott rám. Tudta h ember vagyok, de sosem félt tőlem. Már az első találkozásunkkor is ő jött közelebb hozzám. Megszagolta a kezem aztán lefeküdt mellém, és várta h simogassam. Most is itt ülök az erdő szélén és várom. Tudom h nem jön el, de reménykedni még szabad...


Nola

Bevezető

A történetnek van némi Shiver (Borzongás) beütése. A főszereplő Samantha (Sam) 8 éves korától egészen 12 éves koráig "beszélget" egy farkassal. Eszébe sem jut, h ez az állat bizony nem is olyan átlagos, mint ahogyan azt ő elképzelte. 12 éves korában mind2 szülőjét elveszti. A farkas még a temetés után életjelet ad magáról, azután hosszú évekre eltűnik. Sam azóta felnőtt nővé cseperedett, és 18. életévét is betöltötte. A történet innen kezdődik. Vajon a farkas feltűnik újra? És ha igen emléxik még a lányra?
Ha érdekel, h mi lesz ezután akkor ne habozd olvasni a történetet.

Nola