4. rész

Drága Ivett!
Itt a folytatás. Remélem ez is elnyeri majd a tetszésedet.
Köszönöm a komidat! :) pusza Nola

Íme:

- Valami rosszat tettem? kérdezte
- Nem, csak egyenlőre ennyi elég volt. Ezt sem lett volna szabadott volna Jake.
- Dehát miért?
- Mert apám nem azért bízott rád, h elcsavard a fejem
- Tudta, h nagyon szeretlek Sam
- Azt is, h így?
- Azt kötve hiszem, különben kicsinált volna.
- Értem. Megyek megnézem Sethet, hogy van,. mondtam
　
　
Felkelltem az ágyból, és átmentem a mellettem lévő szobába. Benyitottam, és Seth békésen aludt. Betakartam, és megpusziltam. - Aludj kisdrágám-mondtam neki. Ő valőszínű álmodhatott, mert motyogott valamit. Annyit tudtam kivenni, h "Szeretlek anya". Valószínű Suera gondolt. Biztos annyira hiányzik neki, mint nekem anyuék. Nehéz nélkülük. Visszamentem a szobámba, ahol Jake még mindig ugyanúgy feküdt, ahogy eddig. Elkezdtem tüsszögni.
- Egs! mondta
- Thx, de sztem nem ez volt az utolsó.
- Megfáztál?
- Nem tudom kivel enyelegtem kint a szakadóesőben!
- Megölöm, a szemét lecsapott a kezemről. Nem ráz a hideg?
- Nem. De nem érzem magam fényesen, h őszinte legyek.
- Mutasd a homlokod. Ez meleg.
- Mivel a mellkasodon feküdtem, igen tényleg meleg.
- Feküdj le, hozok lázmérőt.
- Ugye nem gondoltad komolyan, h majd pont engem fox ápolni? kérdeztem
- De. Pontosan azt terveztem. Mars az ágyba, és reggel sehova nem mész.
- Jake! Maradj nyugton. Majd én elintézem magam. álltam fel az ágyról
- Sam! Kérlek, legalább had segítsek.
- Rendben! Gyere megmutatom hol találod a gyógyszereket, és a lázmérőt.
- Ok.
　
Lementünk a lépcsőn a konyhába.
- A legalsó fiók. mutattam meg a dobozt
- Ebben találsz láz-és fájdalomcsillapítót, fejfájásra, torokfájásra szopogatós cukorkát, mert Seth mást nem hajlandó bevenni, sebfertőtlenítő szereket, gézt, gézlapokat, fáslit, izület fájdalomra krémet, köhögéscsillapítót, és végül ragtapaszt. is mutogattam mindegyiket. Sztem a felét meg sem jegyezte
- Akkor lassabban, mert nekem ez még új. Neked most mi kell?kérdezte
- Láz és fájdalomcsillapító, ha fáj a torkom akkor a Seth féle szopogatós cukorka mert én sem eszem meg mást.
- Ok. Mi kell még?
- Tea. Ha én ágynak esnék, ami nem fog bekövetkezni, de sosem lehet tudni, akkor tegyél fel vizet, és amikor felforrt tegyél bele cseresznyés filtert, és zárt el a gázt. Én izlés szerint teszek bele cukrot, és citromlevet is.
- Rendben. Nyomás vissza az ágyba. "parancsolta"
- Kisszivem, lehet h beteg vagyok, de éveken át magamat ápoltam, úgyhogy nyugi.
- Ok. de tényleg menjünk aludni. Reggel elmegyünk édes hármasban a dokihoz rendben?
- Te ne foglalkozz velünk. Gondolom dolgozni mész.
- Szabadnapos vagyok. Sőt egész héten szabin vagyok. mondta miközben a lépcsőn osontunk fel csöndben
- Az jó. Legalább tudsz pihenni. mondtam
- Veletek lennék inkább. Kihasználni minden percet.
- Nem tudom mennyit tudok itthon lenni Jake.
- Nem baj. Itt aludhatok? kérdezte
- Nyugodtan. A doki reggel 8tól rendel. Fél 8kor keltem Sethet aztán elmenjünk. Utána beugrom a suliba a cuccaimért, és jövünk haza. tájékoztattam
- Megyek veletek.
Aludj inkább Jake. Rádfér.
- És ha jön a farkasod?
- Akkor nem jön, ha idegen szagot érez.
- Pl?
- A tiedet, vagy Sethét esetleg a többiekét. Esténként jön látogatni. Ha egyáltalán jön. Nem biztos mondtam szomorúan
- Ha szeret eljön.
- Itt nem arról van szó, h szeret vagy nem. Mind1. Jóéjt. adtam egy puszit az arcára
- Jóéjt Sam.
　
Megpuszilta a számat magához húzott, én magamhoz vettem a párnámat rátettem a mellkasára és úgy aludtam. Magunkra húzta a takarót átölelt, és próbált ő is aludni. Éjszaka rémálmaim voltak. Apám élt, és rájött, h Jake és én mit művelünk. Puskával a kezében volt és rálőtt Jakere de valami az erdőből a földre döntötte. A lövedék őt találta el nem pedig Jacobot. A szőre tiszta vér volt. Felismertem. A farkasom volt. Ott feküdt,vérbefagyva és nyüszített a fájdalomtól. Berohantam valami fertőtlenítőszerért, és kötszerért, h ellássam a sebeit. Mire visszaértem elpuszult. Én zokogtam. Jake rázogatott
- Sam! Ébredj. Mi a baj? kérdezte
- Megkell keresnem. Tudnom kell h él-e még. mondtam azzal lerúgtam a takarót, magamra kaptam egy hosszú nacit, kinyitottam az ajtót, lerohantam a lépcsőn útközben magamra kaptam a sportcipőmet és a kabátomat is. Futottam az erdőbe. Kiabáltam h hallja a hangomat, és hátha elő jön. 20 perce kóborolhattam kint amikor megláttam egy halom vörösesbarna szőr kupacot, ami véres volt. Lehajoltam h jobban megnézhessem. Az övé volt, és tényleg vér volt rajta. A könnyeim patakokban folytak, és kifele mentem az erdőből. Mielőtt kiértem volna leroskadtam a földre és zokogni kezdtem. Jake kint állt a teraszon, és amikor meglátott odajött.
- Mi a baj Sam? kérdezte
- Az álmom.
- Milyen álom?
- Megálmodtam h meghal, és én semmit nem tettem, h megmentsem. zokogtam tovább. A szőrcsomót a kezemben továbbra sem engedtem el.
- Nyugodj meg. Meséld el. kérte
Elmeséltem neki h mit is álmodtam pontosan. Ő átölelt és magához húzott.
- Nem a te hibád. Csak álom volt Sam.
- Akkor mi ez a szőrcsomó a kezembe Jake? De igen. Ha apám elé állok, ő most élne. Mintha apám halálát láttam volna megint. Őt is meglőtték. Ő már nem él, de a farkasom még élt tegnap. És élnie kell. Neki élnie kell! Megígérte, h velem marad, bármi is történik. Megígérte, h soha többet nem hagy magamra. bőgtem tovább
- De ha beálltál volna elé akkor téged lő le.
- Téged célzott meg amikor megtudta, h mit művelünk a háta mögött. De legalább Ő élne.
- Sam ez csak egy álom, és lehet ez a szőr nem is az övé.
- Nincs más vörösesbarna farkas. Tudom, hisz évek óta figyelem. Az illata is olyan mint az övé volt.
- Te tudod milyen illata volt?
- Persze. Hogyne tudnám milyen illatú a 2. párnám.
- ?
- Mind1. Vad illata van. Hülyén fogalmazom de tényleg. Olyan mint az erdő egy kiadós eső után.
- Értem. Mit csináljunk?
- Eltemetem ami maradt belőle.
- Komolyan ezt akarod tenni?
- Nem rakhatom el emlékbe.
- Dehogynem. Ami nem véres azt fertőtlenítsd le, és tedd el magadnak. A többi részét pedig elássuk itt az erdőben, rendben?
- Rendben.
- Hozok egy ásót.
- Ne!
- Egy kanál is jó lesz, hisz nem sok. A gyógyszeres fiók mellett találsz egy mindeneset. Ott vannak kanalak, amiket nem használunk.
- Hozom! mondta azzal felállt, és bement a házba
　
Pár percel később visszatért 2 kanállal a kezében.
- Tessék. nyomta az egyiket nekem
- Köszi.
- Hoztam fertőtlenítőt, és egy zacsit, h eltudd egyből tenni. húzta elő a dolgokat a zsebéből
- Köszönöm. Tudom, h hülyének nézel, h egy rakás szőrcsomót siratok. eredtek el a könnyeim
- Az életed része Sam. Többet volt veled, és többet foglalkozott veled mint én. Megérdemli, h tisztességesen búcsúzz el tőle. mondta
- Hiányozni fog!
- Tudom. Mit csináljak? Magadra hagyjalak?
- Szednél pár szál virágot. Itt vannak nagyon szépek. A házban van a mosogató alatti szekrényben kutyakaja. Hoznál ki légyszíves?
- Persze.
- Köszönöm. Addig én kiásom neki a helyet. mondtam aztán ásni kezdtem
　
Ami "ép" volt azt lefertőtlenítettem, a többit elástam. Jake kezében a virággal, és a kajával tért vissza. Azt is a "sírba" tettem, betemettem, a virágot megpusziltam, és ráhelyeztem a tetejére. Aztán elkapott a sírás.
-Megígérted, h velem maradsz! Azt mondtad eljössz, és soha többé nem hagysz magamra! Mégis megtetted! kiabáltam a földkupachoz
-Tudom, h nem tehetsz róla,de hiányozni fox. A legjobb barátom voltál. Nyugodj békében. köszöntem el tőle. közben folyamatosan megállás nélkül sírtam
Megsimogattam a földet. A fába válytam egy keresztet, és visszasétáltam a házhoz. Leültem a lépcsőre, és visszaemlékeztem a közös pillanatokra. Az első találkozásra. Mindenre. Eddig is fájt a hiánya, de most h tudom, h örökre elvesztettem mégjobban mardosott a fájdalom. Remélem azért nem szenvedett sokat.
- Hoztam a lázmérőt. Megnézzük van-e. Kérlek tedd be magadnak. adta a kezembe Jake
- Rendben, de sztem van. fogtam meg a fejem
- Főzök teát.
- Jake!
- Igen!? fordult hátra
- Köszönöm, h segítettél.És azt is h mellettem voltál.
- Ne köszönd.Én mindig melletted leszek Sam, hisz megígértem neked, apádnak, és édesanyádnak is. A másik pedig, h szeretlek.
- Én is szeretlek. fogtam meg a kezét. ő lehajolt és egy apró puszit adott a számra
- Megcsinálom a teát, és hozom. mondta
- Köszönöm.
　
10 percig kint ültem. Már világosodott. Egy csapat farkasüvöltés ütötte meg a fülem. Jake pont jött ki, kezében a bögrémmel. Leült mellém, aztán a kezembe nyomta és ő is fülelt. Addig nem szólaltunk meg amíg a farkasok el nem hallgattak. Ez kb. 10 percig tartott.
- Ez mi volt? kérdezte
- Elbúcsúztak tőle.
- Így?
- Igen. Mivel ők így kommunikálnak, ezért a fájdalmukat is így fejezik ki. világosítottam fel
- Értem, Farkaslány!
- Ez tetszik.
- Mennyi a lázad?
- 38,2.
- Mondanám, h menj és feküdj le, de tudom, h szeretnél maradni. Megteszed h lefexel a nyugágyra, és betakarózol?
- Persze. Te pedig menj vissza aludni Jake.
- Nem. Kialudtam magam. Komolyan Sam. Nem vagy éhes? kérdezte
- Nem köszönöm. A tea isteni lett. dícsértem meg.
- Köszönöm. Seth mit szokott reggelizni?
- Vajaspirítóst teával. De még nincs itt az ideje. Mennyi az idő?
- 6 óra.
- Akkor még had aludjon szegény. Mit szeretnél ma ebédelni? kérdeztem miközben felcuccoltam a nyugágyra, és nyakig betakaróztam
- Nem tudom. Csinálhatnánk hamburgert. Mit szólsz?
- Friss salátával, és sajtos sültkrumplival.
- Mennyei. Van itthon minden?
- Persze. Olyan gyönyörű a napfelkelte. néztem
- Nem olyan gyönyörű mint te. bókolt
- Te lázas vagy Jake.
- Miért? Nem dicsérhetem a feleségemet?
- Tessék?
- Apámmal beszélgettem minap. Mondta h olyanok vagytok Sethel mint anya és fia. Ha nem tudná, h Seth nem a fiad azt hinné, h te vagy édesanyja. És azt is tudom, h este anyának hívott.
- Honnan?
- Átment Billyhez beszélgetni. Elmesélte neki, h annyira boldog, h magadhoz vetted, és gondoskodsz róla. Imád téged. Mondta, h irigyelni fogja azt a gyermeket akit majd a szíved alatt hordasz, és a gyermeked lesz. Piszkosul "féltékeny" lesz rá. És nem akar elveszíteni, soha! Ő is elveszne nélküled akár csak én Sam!
- Én sem akarlak titeket elveszíteni Jacob. Nekem ő a fiam. Az egyetlen. Veletek teljes az életem. És más gyereket nem tudok magamnak elképzelni. Amikor felkel, és meglát, átölel, megpuszilja az arcomat, és kéri h feküdjek mellé. Pár percig fexünk így. Simogatom a buksiját. Aztán elzavarom fürdeni, addig én megcsinálom neki a reggelijét, elkészítem az uzsiját. Amíg ő eszik, addig én is lezuhanyzom, felöltözöm, fogatmosok, lehozom a cuccaimat, elmosogatok, addig ő felöltözik aztán együtt megyünk el itthonról. Néha motorral viszem el. Amikor végzek érte megyek, hazajövünk, eszünk, segítek a leckében ha kéri, aztán eltűnik játszani. Vacsira hazaér, eszik, lefürdik, bepakol, aztán együtt felmegyünk, betakarom, mesélek neki, és amíg el nem szundít vele vagyok. Utána megpuszilom a fejét, és kijövök tőle.
- :) Akkor ezért imád téged. Tényleg úgy viselkedsz mintha az édesanyja lennél.
- Úgyis érzem magam. Csak egy dolog aggaszt.
- Micsoda?
- Mi lesz vele, ha én nem leszek? Ha meghalok, vagy bármi más. Vele mi lesz?
- Ne gondolj ilyenekre Sam. Mért halnál meg? Ne beszélj butaságokat.
- Tényleg elkell gondolkodnom rajta. Sosem tudhatom, h mi lesz holnap. Szeret majd mást úgy mint engem? Elfog felejteni? Emlékezni fog rám, vagy talál majd olyan embert aki nálam jobban szereti?
- Attól félsz, h ha te nem leszel, akkor elfelejt.?
- Jake, mindenki pótolható. Ha én tegyük fel meghalok, te idővel találnál magadnak egy másik lányt. Ő szereti majd Sethet, és Seth is szeretni fogja őt. Idővel elfogtok felejteni, mert az a lány többet nyújt mint én. merengtem el
- Ez butaság.
- Most lehet h annak tűnik, de nézd csak meg ezt -mutattam a szőrkupacra
+ Mi van vele?
+ Tegnap még öleltem, puszilgattam, simogattam, és beszéltem hozzá. Ma meg itt fexik a kezembe az ami maradt belőle.
- Ne hasonlítsd magad egy nagy halom szőrhöz.
- Nem érted a lényeget Jake! Most lehet h siratom, és mardos a fájdalom, de lehet h 10 év múlva, nem fogok rá emlékezni. Érted?
- Igen, de ezen ne görcsölj! Egyáltalán honnan jött ez a dolog?
- Elég régóta rágom magam rajta. Én sem élek az idők végezetéig. És ha meghalok 1x kitudja mikor, akkor azzal a tudattal szeretnék elmenni erről a földről, h tudom, Te, Seth, Billy, és a szeretteim nem szenvednek majd hiányt semmiben. H megvan mindenük ami a boldogsághoz kell. Anyám is milyen korán eltávozott közülünk. Nem volt 30 éves, és egy nyavalyás tüdőgyulladás vitte el. Apám sem élt hosszú ideig, hisz tudod. De anyám biztosított róla, h nem szenvedek hiányt semmiben majd. Megkaptalak Téged, és Billyt. Aztán miután Sue is elment a halála előtt megkért, h vigyázzak a gyerekire. Persze Leah erről hallani sem akart. A fejemhez vágta, h soha sem leszek az anyja, és sosem fogom tudni Sue-t pótolni. Nem állt és nem is áll szándékomban senkinek a helyét átvenni. Sethnek is már elég korán elkezdtem elmondani, h nem én vagyok az igazi anyja. Sőt tegnap is elmondtam neki elalvás előtt. De látod. Képtelen felfogni.
- Azért Sam, mert te megadod neki mindazt amire szüksége van. Szeretetet, törődést, gondoskodást. Úgy viselkedsz vele, mintha tényleg a sajátod lenne. Mint akit 9 hónapig a pocakodban hordoztál, akihez beszéltél, akit tápláltál, akit megszültél, és minden egyéb más. És ne félj, h ha felnő akkor elfelejt. Majd tanácsot kér tőled, bemutatja a barátnőjét, meglátod először ittasan, aztán ott leszel mellette mint egy normális anyuka. Igaz kicsit fiatal anyuka, de hát nem szülhet mindenki 30 éves korában. viccelődött
- Én ezekre nem vagyok felkészülve Jake.
- Még nem is kell, h felkészülj rájuk Sam. Elötted az élet. Lehet, h néha majd mérges lesz rád, és az orrod előtt bevágja az ajtót, de ugyan úgy fog imádni, ahogy most. E felől semmi kétségem. mondta és megfogta a kezem
- Ugye mellettem leszel Jake?
- Mindig Sam. Akár mi is történjék melletted maradok, és segítek. Lehet h egy idő után csak a szívedben élek majd, de onnan föntről is segítek majd neked, bármi is legyen a baj.
- Ne beszélj butaságokat Jake! Azt nem élném túl ha téged is elveszítenélek. Remélem tudod. mondtam,és közben potyogtak a könnyeim
- Ne sírj, nem lesz semmi baj. ölelt meg, és vígasztalt.
Én szüntelenül szorongattam " Vöröske" bundáját. Nem tudtam felfogni, h elment. Képtelenség. Kibontakoztam Jake öleléséből lerúgtam magamról a takarót, és bementem a lakásba. Halkan felmentem a szobámba, és eltettem "Vöröske" maradványát egy dobozba. A szekrényhez indultam, ahonnan kivettem egy vastag meleg pulóvert magamra vettem, és visszamentem Jakehez.
- Hova mész?
- Vissza. Ha nem bánod.
- Menj nyugodtan.
- Mire Seth felébred addigra itt leszek. mondtam
- Felesleges Sam! Eltudom intézni. Te most ne foglalkozz ilyen dolgokkal.
- Az anyja vagyok.
- Igen, de az anyukája szomorú, és ilyen állapotban feküdnöd kéne.
- Ígérem megnézetem magam egy orvossal még ma.
- Rendben.
- Köszönöm Jacob! adtam egy puszit a szájára
- Ne köszönj semmit Sam! Természetes, h megteszem a feleségemért. mondta komoly képpel
- Szóval a feleséged vagyok? kérdeztem
- Igen. Hiszen együtt élünk, és van egy gyermekünk.
- Értem. És drága férjecském, mond csak mikor volt az esküvőnk?
- Még nem volt. De az eljegyzést tervezzük. mondta miközben magához húzott átölelte a derekamat, és mélyen a szemembe nézett
- És mikor is akartad megkérni a kezem? kérdeztem miközben átöleltem a nyakát
- Titok drágám. húzódott mosolyra a szája
- Értem.


Nola